Ősrobbanást idéző állapotok a CERN-ben

November első napjaiban újra Európába került az Univerzum ősanyaga, a kvark-gluon-plazma kutatásának súlypontja. A CERN nagy hadronütköztetőjében körülbelül százezerszer magasabb hőmérsékletet hoznak létre, mint ami a Nap magjában jellemző. Ilyen állapotok utoljára az Ősrobbanáskor léteztek.

Hétfőn délelőtt fél 12 körül egy gongütés jelezte az ALICE detektor vezérlőtermében, hogy az LHC először adott stabil nehézion-nyalábokat. Az ALICE mind a tizennyolc aldetektorát készenlétbe helyezték, hogy megkezdődhessen az adatgyűjtés. Az első ólom-ólom-ütközés képét hatalmas tapsvihar köszöntötte a vezérlőteremben. Nagyon sok kutató, mérnök, technikus közel húszesztendőnyi munkáját zárta le az első ilyen esemény. Az ALICE működik!

A mindig nyugodt Molnár Leventétől szinte kirohanásnak számít a fenti beszámoló, amelyet hétfőn dél körül küldött az ALICE vezérlőterméből. Levente egy úgynevezett run coordinator, aki az egyik, részben magyar fejlesztésű aldetektor működését felügyeli. Számára is ezek az eddigi legizgalmasabb napok a nagy hadronütköztető (LHC) működésében, hiszen november 4-én kerültek először ólomionok az LHC-be. Azóta megtörtént a nyalábok gyorsítása és ütköztetése, és mindez immár stabil nyalábokkal zajlik, ami nélkülözhetetlen a detektorok biztonságos üzemeltetéséhez és a megfelelő mennyiségű adat begyűjtéséhez.