Előd, Szalóme, Kordélia2020. október 22., csütörtök
Tudomány

„Zombi-vírus”

National Geographic Magyarország

Előfordulhat, hogy a veszettség illetve az influenza vírusának keresztezésével egy olyan mutáns vírus jön létre, amely rövid időn belül emberek tízezreit fertőzi meg a könnyen végzetessé váló veszettséggel?

A 28 nap múlva és az Én egy legenda vagyok című zombi-filmekben megfékezhetetlen vírusfertőzés söpört végig az emberiségen, amely az egyes embereket gondolat nélküli, kannibalisztikus hajlamokat mutató szörnyekké változtatta át. Jóllehet, a halott ember már nem képes feltámadni, a National Geographic Channel Mi az igazság a zombi körül c. dokumentumfilmjében a tudósok arról számoltak be, hogy bizonyos vírusoknál beindulhat ilyen agresszív zombi-szerű viselkedés.

Példának okáért a dokumentumfilmben szereplő Samita Andreansky, a floridai Miami Egyetem Miller Orvosi Intézetének virológusa szerint a veszettség – ez a központi idegrendszerre ható vírus által kiváltott betegség – az embereket erős tüneteket mutató őrületbe kergetheti. Ha a veszettség vírusát az influenza vírusnak azzal a tulajdonságával kombináljuk, amelynek következtében az a levegőben képes lesz gyorsan terjedni, máris egy zombi-apokalipszist váltunk ki.

Lehetséges a veszettség vírusának a mutációja?
Eltérően a mozibeli zombitól, amely a fertőzés után csaknem azonnal életre kel, a veszettség-vírussal fertőződött emberen az első tünetek – mint például nyugtalanság, zavart viselkedés, hallucinációk és bénulás – az első tíz naptól egy évig sem biztos, hogy típusosan megjelennek, mivel a vírus lappang a szervezetben. Amennyiben a veszettség kialakul, egy héten belül végzetes lehet, ha nem kezelik. Ha a veszettség-vírus genetikai kódja elegendő mértékben változik, vagy mutáció alakul ki, a lappangási idő drámai mértékben lecsökkenhet – mondják a tudósok.

Természetes körülmények között számos vírus nagy mutációs értékkel bír és folyamatosan változik, ezzel mintegy elkerülik a gazdaszervezetük védekező mechanizmusát. A vírus mutáció bekövetkezésének számos, különböző útja-módja van, ilyen például ha hibás másolás történik a gén másolás során, vagy az ultraibolya sugárzás által kiváltott károsodás.

„Ha egy veszettség-vírus kellő sebességgel képes mutálódni, akkor akár egy órán, vagy néhány órán belül is kiválthatja a betegséget. Ez magától értetődik” – tette hozzá Andreansky.

Levegőben terjedő „őrültség-vírusok”
Az olyan veszettség-vírusoknak azonban, amelyek a moziban látható zombiéhoz hasonló járványt okoznak, sokkal fertőzőképesebbnek kell lenniük. Az emberek a veszettség-vírust harapás útján kapják el egy fertőződött állattól, általában kutyától – és aztán a fertőzési folyamat itt meg is áll.

Köszönhetően kedvenceink veszettség elleni rendszeres oltásának, az Egyesült Államokban és Európában az emberek ma már ritkán érintkeznek a veszettség-vírussal, és még ritkább a halálos esetek száma. Például 2008-ban az USA Betegség-ellenőrző és Megelőző Központja mindössze két humán veszettség-vírus-fertőzést jelentett.

A vírusátadás egy gyorsabb útja a levegőn át történhet (cseppfertőzés), ahogyan az influenza vírusok terjednek. A veszettség vírusának a levegőben való terjedési képesség megszerzésével, ugyanúgy, mint a 28 nap múlva c. filmben, máris megvan az „őrültség-vírus”. Ahhoz, hogy képes legyen a levegővel terjedni, a veszettség vírusának más vírustól, mondjuk az influenza vírustól kellene megfelelő tulajdonságot „kölcsönöznie”.

Elankumaran Subbiah, a Virginia Műszaki Egyetem virológusa szerint, aki egyébként ebben a kutatásban nem vett részt, ugyanannak a vírusnak különböző alakjai vagy törzsei a gének átcsoportosulásával vagy rekombinációjával képesek a genetikai kód egyes darabkáinak kicserélésére. „Azok a vírusok azonban, amelyek egymással nem kerülnek kapcsolatba, természetes úton csak úgy nem tudnak kereszteződni” – tette hozzá a szakember.

És tényleg, tudományos körökben mindeddig nem hallottunk arról, hogy olyan vírusok – ilyen az influenza- és a veszettség-vírus is –, amelyek radikálisan különbözőek, géndarabkákat vehetnének egymástól kölcsön. „Ezek tényleg nagyon különböznek egymástól. Nem tudják a genetikai információjukat egymás között megosztani. A vírusoknak egy kisebb gyülekezete tartozik egyik, vagy másikukhoz, és ezek a családok nem keverednek egymással, nem passzolnak egymáshoz” – szögezte le Subbiah.

Zombi-vírus mérnöki módszerekkel?
„Elméletileg lehetséges – bár rettenetesen nehéz – feladat. hogy a modern genetikai biotechnológiai módszerekkel előállítsuk a veszettség- és influenza vírus hibridjét” – fejtette ki Andreansky. „Tényleg, el sem tudok képzelni olyan forgatókönyvet, amely szerint az influenza vírust úgy össze lehetne keverni a veszettség-vírussal, hogy egy levegőben terjedő változathoz jussunk, ugyanúgy a vérbajjal, hogy megváltoztassa a személyiséget, vagy az agyhártyagyulladással, hogy a lázban felfőjön a fejünk” – és mindeközben még tovább nőjön ezeknek a vírusoknak az agressziója – és vegyük hozzá még a belek vérzését kiváltó ebolavírust” – tette hozzá.

A kutatónő szerint a természet persze nem engedi meg, hogy mindezek a dolgok egy időben lejátszódjanak „Ha mégis, nagy valószínűséggel csak egy holt vírust kapnánk” – fogalmazott.

Szöveg: Ker Than/National Geographic

Hozzászólások

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

A NASA OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint hajtotta végre a szükséges lépéseket, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy elegendő mintát tudott-e venni.

Magányos, apró bolygót találtak a Tejútrendszerben

Magányos, apró bolygót találtak a Tejútrendszerben

Nem minden bolygó kering csillagok körül: egyes objektumok idővel kilökődnek a csillagközi térbe.

Orrszarvúak éltek egykor a Tibeti-fennsíkon

Orrszarvúak éltek egykor a Tibeti-fennsíkon

A térség klimatikus átalakulása, illetve az emberek együttesen járultak hozzá az állatok eltűnéséhez.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket