Magyar fizikusok az idézettségi világranglista élén
Világelsők a magyar kutatók az egy cikkre jutó hadronfizikai hivatkozások listáján. Magyarország Izraelt, Horvátországot, Dániát, Romániát, valamint Tajvant megelőzve végzett az élen.
A hadronütköztetőkkel kapcsolatos scientometriai elemzésnek, amelyet a Thomson Reuters hírügynökség közölt, a fő megállapítása igen hízelgő.
„Objektív statisztikai adatok is igazolják, hogy a magyar kutatók tudományos teljesítménye kimagasló. Ez egy nagyon jelentős nemzetközi elismerés, amire okkal lehetünk büszkék” – értékelte a hírt Csörgő Tamás fizikus, az MTA doktora.
A kutató tájékoztatása szerint a 2000. január 1. és a 2010. június 30. közötti időszakot áttekintő vizsgálatban 82 ország részecske- és magfizikai tudományos publikációit három mutató, a hivatkozások, a publikált cikkek és az egy cikkre eső hivatkozások száma alapján rangsorolták az elemzők. A magyar részecske- és magfizikusoknak (egészen precízen a hadronütköztetők fizikusainak) 194 tanulmányuk jelent meg, és ezeket összesen 7735 alkalommal idézték más tudományos publikációkban, ami átlagosan csaknem 40 hivatkozásnak felel meg cikkenként. Ez az arány a második helyen álló Izrael esetében 34, míg a képzeletbeli dobogó harmadik helyét elfoglaló Horvátország esetében 30.
Az MTA Részecske és Magfizikai Kutatóintézetének fizikusa elmondta: az idézettségi mutató a tudományos munka minőségét, annak hatását jelzi. „A tudományos cikkek átlagban csupán egyetlen hivatkozást kapnak, vagyis a legtöbb cikkre csak nagyon kevesen vagy egyáltalán nem hivatkoznak. Az a tény, hogy a magyar kutatók publikációira átlagban mégis majdnem 40 hivatkozás érkezett, jól mutatja, hogy szinte valamennyi témával kapcsolatos tanulmányunk jelentős eredményről számolt be, és az átlagosnál jóval kevesebb a kis hatású munka” – hangsúlyozta a szakember. A fizikus szerint a magyar kutatók teljesítménye még a most közölt eredményeknél is jobb, hiszen az elemzés készítői csak azokat a cikkeket vették számításba, amelyek magyarországi kutatóintézetben dolgozó magyar fizikusok tollából születtek. Csörgő ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldön, főként amerikai intézetekben kutató és publikáló magyar tudósok cikkei is szép számmal jelentek meg a ranglista előkelő helyein. „A nemzetközi együttműködés keretében az USA Brookhaveni Nemzeti Laboratórium RHIC gyorsítójánál folytatott PHENIX kísérlet eredményei például négy cikkel kerültek be az első húsz legtöbbet idézett tanulmány közé” – mutatott rá Csörgő Tamás, aki egyébként a PHENIX kísérlet magyar csoportjának témavezetője. A kutató kiemelte: Magyarország az abszolút idézettségi mutatók tekintetében a szintén kiváló 19. helyet foglalja el.
A hivatkozások és a publikált tanulmányok abszolút számát tekintve a Brookhaven és Fermilab ütköztetőit üzemeltető, emellett a CERN-ben is jelentős szerepet vállaló Egyesült Államok áll az első helyen. Az USA-t azok az európai államok követik a listán, amelyek a legnagyobb arányban vesznek részt a CERN-ben folytatott kísérletekben: Németország, Franciaország, Svájc és Olaszország. Oroszország, Japán és Kína szintén az első tíz között található. A ScienceWatch.com tudományfigyelő szerint ugyanakkor meglepetés, hogy az egy publikációra eső hivatkozások számának 20-as listájában a világranglista első helyén jelenleg Magyarország és a magyar fizikusok állnak.
Csörgő Tamás szerint a magyar részecske- és magfizikusok nemzetközileg is kimagasló eredményei elsősorban a nehézionfizika tradicionálisan erős magyarországi jelenlétének köszönhetőek. „Olyan kitűnő tudósszemélyiségek nevei fémjelzik ezt a területet, mint Lovas István, Németh Judit vagy a néhány éve elhunyt Zimányi József akadémikusok” – jelentette ki az MTA doktora, hozzátéve, hogy a világszínvonalú kutatásokhoz az iskolateremtő tudósok mellett nagyon fontosak az olyan rugalmas pályázati rendszerek is, amelyek a szakemberek számára lehetővé teszik, hogy kutatási terveik megvalósításához rövid időn belül pályázati támogatáshoz juthassanak. Magyarországon az OTKA és a Magyar Tudományos Akadémia, a Fulbright Alapítvány és a Magyar-Amerikai Vállalkozási és Ösztöndíjalap járult hozzá lényegesen ezen kutatások támogatásához. „Ha megvizsgálnánk, hogy ezt a szép eredményt milyen kutatási támogatás mellett értük el, az egységnyi támogatásra jutó hivatkozások számában nagyon magasan vezetnénk a többiek előtt, hiszen a hazai kutatók kollégáikhoz képest igen nehéz anyagi körülmények között értek el kimagasló eredményeket” – hangsúlyozta a szakember.