Először találtak aminosavakat „felizzott” meteoritban

Az aminosavakat – a fehérjéknek ezeket az építőelemeit – nem várt módon a Szudán északi részén 2008-ban földet ért, a földet érés előtt felforrósodott meteoritok belsejében találták. Aminosavakat találtak már korábban is különböző, szénben gazdag meteoritokban (ún. szenes kondritokban), amelyek viszonylag hideg körülmények között érkeztek a Földre.

Ez volt azonban az első alkalom, amikor a vegyületeket olyan meteoritokban találták, amelyek természetes körülmények között – a földi légkörbe kerülve, a súrlódás hatására – 1100 Celsius fokra felforrósodtak. „Ez olyan rendkívül magas hőmérséklet, amely az élet legkisebb nyomait is el kellett, hogy pusztítsa” – jelentette ki a vizsgálat vezető szakértője, Daniel Glavin, a NASA Marylandi Goddard Űrrepülési Központjának asztrobiológusa.

„Korábban azt gondoltuk, hogy egy aszteroidában az aminosavak legegyszerűbb módon alacsony hőmérsékleten, víz jelenlétében képződnek” – nyilatkozta Glavin egy közleményben. „Ez a meteorit azt mutatja, hogy erre van más lehetőség is, amely a nagyon forró aszteroida lehűlése során lejátszódó, gáz alakban végbemenő reakciókat foglal magába.”

Ez a felfedezés „további támogatást nyújt ahhoz az elmélethez, amely szerint az élet alapelemeit az aszteroidák hozták a Földre” – mondotta.

Extraterresztrikus aminosavak – nagy fegyvertény

A meteoritok egy olyan, nagyjából 4 méteres aszteroidáról származtak, amely 2008-ban lépett egy, a Földét keresztező keringési pályára. Egy kb. 15 millió évvel ezelőtti ütközés 59 tonnányi aszteroidát lökött a Föld közelébe – ezzel mintegy lehetőséget adott a tudósoknak arra, hogy vizsgálat alá vegyenek egy égi objektumot, mielőtt az 2008 októberében belépett volna a Föld légkörébe. Később, a sivatagi nyomkeresés során a kutatók a meteoreső közel 600 meteorit-fargmentumát találták meg.

Az egyik, aminosavat tartalmazó, 2008-ban lehullott meteoritdarab a Núbiai-sivatagban (Kép forrása: NASA/JPL/National Geographic)

„A földön kívüli aminosavak megtalálása ebben a meteoritban egy nagy fegyvertény” – mondta Glavin –, „mivel lehetővé vált számunkra azoknak a kémiai folyamatoknak a tanulmányozása, amelyek a földi élet kialakulása előtti időkben játszódtak le a világűrben.” 

Ezen túlmenően „ezek a meteoritok hozzásegíthetnek bennünket ahhoz, hogy feltérképezzük a korai Föld, illetve a Naprendszer más bolygóinak, köztük a Marsénak is az aminosav készletét.”

„Ez azt is jelentheti, hogy az – aszteroidákról származó – aminosavak és a hozzájuk hasonló szerves anyagok a Naprendszerben sokkal elterjedtebbek, mint azt korábban gondoltuk volna” – tette hozzá a szakember.

Szöveg: Andrew Fazekas/National Geographic