10 millió év kellett a középidő élővilágának felvirágzásához
Mintegy húszezer, az óidő–középidő határának idejéről származó fosszíliát – halakat, hüllőket, rákokat, puhatestűeket – tártak fel a kínai Jünnan tartományban, a Luobing hegységben. A maradványok révén a tudósok többet megtudhatnak arról, hogy miként regenerálódott az élővilág a földtörténet legnagyobb kihalási eseménye után.
A 250 millió évvel ezelőtti perm-triászi kihalási esemény során, amelyet a Pangea őskontinens létrejöttével párhuzamosan kialakult élettér-beszűkülés, vulkánkitörések és nagy mértékű globális felmelegedés váltott ki, a fajok 90 százaléka eltűnt bolygónkról.
A 16 méter vastagságú mészkőréteg abból az időből őrizte meg fosszíliákat, amikor Kína déli része egy hatalmas trópusi éghajlatú sziget volt az akkori egyenlítő környékén. A fennmaradt szárazföldi növénymaradványok arra utalnak, hogy a tengerpart közelében tűlevelű erdő húzódott.
A fosszíliák igen jó állapotban maradtak fenn, az őskövületek több mint a fele teljesen ép, még a lágyszövetek is megőrződtek. „Ez utóbbiak révén megismerhetjük az evolúció főbb irányait, például azt, hogy a dinoszauruszok miként tettek szert tollazatra. A tengeri hüllők esetében a lágyszövetek segítségével megérthetjük, hogy mivel táplálkoztak és miként mozogtak” – fejtette ki Michael Benton, a Bristoli Egyetem paleontológusa.
A fosszíliák 90 százalékát ízeltlábúak, így százlábúak, valamint különböző rákfélék alkotják. A halak 4 százalékkal képviseltették magukat, köztük volt a ma élő kövületnek számító bojtosúszós hal. A csigák, kéthéjú kagylók, vagy az olyan kihalt puhatestű állatok, mint az előrenéző szifótölcséres lábasfejűek az ősmaradványok 2 százalékát tették ki.
A legnagyobb teremtmény, amelyet a kínai lelőhelyen felfedeztek, egy 3 méteres tengeri krokodil volt, amely egyméteres halakra vadászott. Előkerültek továbbá „halgyíkok”, azaz Ichthyosaurus-fosszíliák is, amelyek később, a mezozoikum folyamán terjednek el a tengerekben.
Mint Michael Benton rámutatott, a leletből egyértelműen kiviláglik, hogy míg a földtörténet más nagy kihalási eseményei után, mint amilyen például 65 millió évvel ezelőtt a sok más életforma mellett a dinoszauruszokat is elsöprő kréta–tercieri volt, az élővilág regenerálódása 1–4 millió évet vett igénybe, a perm–triász határához esemény után ez a folyamat mintegy 10 millió évig tartott.
MTI
Az ember valóban tűzben edzett faj lehet
Az emberi evolúció kulcsfontosságú lépése volt a tűz megszelídítése, azonban tudjuk, a tűz égési sérülésekkel járhat – ez pedig egy új kutatás szerint visszahatott az evolúciónkra is.
A vártnál olcsóbb lehet a bolygónk lehűtése
Mivel a klímacéljainkat szinte biztosan nem fogjuk elérni, ezért szükség lesz arra, hogy aktívan hűtsük a bolygónkat, már persze, ha szeretnénk megtartani az emberi civilizációt.
Ez lehet a legősibb csillagatlasz
Az ókori kínai csillagászok a császári udvar mását helyezték az égre a csillagképeikkel, régi kérdés, mikor is készült el ezek első pontos atlasza.
A mezőgazdaság gyorsabban darálta be a talajt, mint a gleccserek
Az utóbbi 150 év modern amerikai mezőgazdálkodása során 12-szer gyorsabb volt a talaj eróziója, mint ahogyan a legutóbbi jégkorszak során a gleccserek koptatták a tájat.
Vajon miről társalognak a fenyők napfogyatkozáskor?
Bolygónkon a fény és a sötétség ciklikus változása alapvető folyamat, amelyekhez az élőlények ősidők óta alkalmazkodnak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
