Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Tudomány

Aki kapott egy fél Nobel-díjat

National Geographic Magyarország

A minap a japán Nobelnek is nevezett Kyoto-díjjal tüntették ki Lovász Lászlót. Az elismeréshez az amerikai elnök is gratulált a magyar matematikusnak. Interjúnkban szó esik pénzről és karrierről, politikáról, misztikumról és rációról, valamint arról, mit jelent okosnak lenni.

 – Mit írt önnek Obama?

 – Gratulált. Huszonöt éve adják át a Kyoto-díjat, sok – amerikai is megkapta, ez épp elég ok arra, hogy tudjon róla az elnök.

 – A Kyoto-díj a presztízsét és a vele járó pénzt tekintve is a Nobel-díj kategóriája.

 –Ami az anyagiakat illeti, „csupán” fél Nobel-díj.

 – Úgy százhuszonötmillió forintnyi jen. Befekteti?

 – Nagy a család. Egyébként még nem utalták a pénzt.

 – Ön gráfokkal, vagyis hálózatokkal foglalkozik. Ami nemcsak matematika, hanem kicsit társadalomtudomány is. Jól gondolom?

 – A matematika ma is szerepet játszik a közéletben, a statisztikát régóta használja a társadalomtudomány. Az internet pedig végképp közös terület. Érdekes kutatási téma az is, mitől függ egy információ – egy vallás, egy találmány, egy vírus – terjedésének sebessége, útja, hiszen ezek a folyamatok befolyásolhatják a történelmet, a régiók közötti versengést. Ráadásul egyre inkább leírhatóvá válnak a matematika nyelvén.

 – Lehet, hogy a közeljövőben a matematika megjósolja majd a politikusoknak a jövőt, és az győz, aki mögött jobb hálózatelemző csapat áll?

 – Egyelőre még csak ott tartunk, hogy ha egy betegség felüti a fejét, a matematika számolja ki, milyen gyorsan terjed a kór.

 – A H1N1 terjedését éppen nem találta el – lett is pánik, erőforrás pocsékolás.

 – Meglehet, azért nem duzzadt akkorára a járvány, mint amitől tartottunk, mert rengeteget költöttünk a megelőzésre.

 – Mit ad a világnak a matematika a következő néhány évtizedben?

 – A legfontosabb, hogy a matematikaoktatás képes legyen felkészíteni a gyerekeket a világ megértésére. Hogy tisztában legyenek, sok vagy kevés, ha egy járványban meghal tíz ember. Vagy hogy egy ország költségvetésében mit jelent öt-, tíz- vagy éppen százmilliárd forint.

 – A bulvár és a misztikum korában van helye a racionalitásnak?

 

 – Persze.

 – A kampuszon kívül is?

 – Ott már nehezebb a helyzet. Nem örülök az irracionális hiteknek: az asztrológiának, a parttalan természetgyógyászatnak.

 – Humbugnak tartja őket?

 – Az asztrológiát egyértelműen. A természetgyógyászatban van valami, hiszen számos olyan növény, anyag létezik, ami hatással bír az emberi szervezetre. Az viszont káros, hogy ezeket korrekt kísérletek nélkül használjuk. Azért fordulnak egyre többen az irracionalitás felé, mert a világot egyre nehezebb megérteni. Fiatal koromban meg tudtam javítani az autóm elektronikus rendszerét, ma már nem merném szétszedni a kocsim motorját.

 – Mondják, ma sokkal kevesebbet tudunk a bennünket körülvevő világról, mint akár csak néhány évtizede.

 – Én is hallottam az érvet, miszerint régen, primitív körülmények között az okosabb ember maradt életben, a nyugati világban viszont megszűnt a természetes kiválasztódás. Nem hiszek ebben. Okosnak lenni bonyolult jelenség: gének, neveltetés, lehetőségek, körülmények speciális keveréke, sőt, nem csupán a gondolkodóképesség, hanem ambíció, kitartás egyvelege.

 – A Kyoto-díj odaítélésénél csak az „okosság” számít, vagy az is, hogyan menedzseli magát a tudós?

 – Aki igazán jó, azt előbb-utóbb értékeli a közösség, egy gyönge eredmény viszont jól tálalva sem hoz átütő sikert. Persze a matematikának van esztétikai oldala is – ebből a szempontból nincs messze a művészetektől. Ha jutok valamire, sokáig forgatom a fejemben, hogyan kéne megfogalmazni. Gyakran csak ilyenkor derül ki számomra is, hogy általánosabb, erősebb az eredményem, mint eredetileg gondoltam. Érdemes időt szánni arra, hogy az ember megértse, mitől működik egy eredeti gondolat, és mi különbözteti meg egy hasonló, de mégis működésképtelen ideától.

 – A jelentős díjak elnyeréséhez kell járni koktélpartikra, látszatkonferenciákra, kötelező kvaterkázni miniszterelnökökkel?

 – Attól függ, ki mire vágyik. Aki befolyást akar, akár jó értelemben is, például hogy a kutatóintézetét segítse, annak kellenek a magas kapcsolatok. Miként annak is, aki úgy érzi, jól tudná irányítani több száz diák tanulmányait, de ehhez előbb el kell nyernie egy intézet igazgatói posztját.

 – A Kyoto-díjjal járó rivalda növeli az ön szavainak súlyát?

 – Gyanítom, igen. Ami persze felelősség is. Nem vágyom szerepelni, de elfogadom, hogy a díjjal kötelezettség is jár.

 – A számokon túli világba is kimerészkedik a véleményével?

 – A családban és a munkahelyen is alapfilozófiám, hogy amit lehet, döntsön el az, akire vonatkozik. Persze van abban valami csábító, hogy az ember közéleti szerepet vállaljon, odafigyeljenek a szavára, és megpróbálja jó irányba befolyásolni az eseményeket. Nekem is sok mindenről van gondolatom, de nem az az első reakcióm, hogy újságcikket írjak, vagy megpróbáljak nyilatkozni róla valamelyik tévé reggeli műsorában. Talán foglalkozási ártalom, hogy nyilvánosan nem alkotok véleményt olyasmiről, aminek nem ismerem az összes elemét.

 – Odahaza szokott politizálni?

 – Nézek politikai műsorokat, szoktunk beszélgetni a közéletről. A feleségemmel általában egyetértünk, de a szélesebb családban már erősen szór a politikai hovatartozás. Érzelmi alapú viták zajlottak, és bár én próbáltam racionális maradni, mégis csúnya összezördülések alakultak ki, így leszoktunk a politizálásról.

Az 1948-ban született Lovász László az ELTE TTK Matematikai Intézetének vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke, számos kitüntetés birtokosa. Szakterülete elsősorban a kombinatorika, a gráfelmélet és a számítógép-tudomány. Munkásságát korábban többek között Wolf-díjjal (1999), Corvin-lánccal (2001), Bolyai-díjjal (2007) és Széchenyi-nagydíjjal (2008) is elismerték. A matematikában nincs Nobel-díj, ezért több nemzetközi elismerést is szokás „matematikai Nobel-díjnak” tekinteni. Ezek közül Lovász László kettőt is megkapott: az izraeli Wolf-díjat és a japán Kyoto-díjat. Utóbbi a legrangosabb nemzetközi tudományos kitüntetés, amelyben az elmúlt évtizedek során hazai tudós részesült. A magyar professzor az Alaptudományok kategóriában kapta az elismerést. A tudósbizottság szerint a „diszkrét struktúrák területén végzett kutatásaival kapcsolatot teremtett a matematika különböző ágai között, amely a matematikára épülő tudományterületek széles skálájára gyakorolt jelentős hatást”.

 –Ön is szenvedélyesen érvelt?

 – Egy matematikushoz képest szenvedélyesen.

 – Miről?

  

 – Például arról, hogy az talán mégsem jó, ha egyesek fölgyújtják a tévészékházat. Tudja, én 2006-ban költöztem haza…

 – Melyik hónapban?

 – Augusztusban.

 – Akkor nem maradt le semmiről.

 – Hát, nem. Ami azóta zajlik Magyarországon, nem túl épületes.

 – Ön választotta ezt a hazai „kalandot”.

 – Nem bántam meg.

 – 1999 és 2006 között a Microsoftnál dolgozott kutatóként. Mi volt a feladatuk?

 – Összegyűjtöttek egy csoport nagyszerű matematikust, és ránk bízták, mihez kezdünk magunkkal. Annyit kértek csak, hogy tartsuk nyitva az ajtót, vagyis hallgassuk meg a más részlegből érkezők problémáit. Ritkán volt erre szükség, mégis jelentős hasznot hajtottunk, hiszen ha egy matematikai probléma miatt pár hónapot késik a következő Windows, az hatalmas anyagi kiesés. Nekünk is megérte, hiszen az időnk zömét a kutatási programunkkal tölthettük.

 – Akkor miért jött el a Microsofttól?

 

 – Úgy gondoltuk a feleségemmel, aki szintén matematikus, hagyjunk időt magunknak arra, hogy a nyugdíj előtt újra beilleszkedjünk Magyarországon. Fontos a kutatás, de a boldogsághoz a tanítás is hiányzott. Én is rengeteget köszönhetek a tanáraimnak.

 – Emlékszik még a tanító nénije, a gimnáziumi osztályfőnöke és a matek tanára nevére?

 – Hogyne. Anni néni, Páva Károlyné. Aztán Komlós Gyula és Rábai Imre. Sokunk életére voltak nagy hatással.

 – Miben volna más a világ, ha ön annak idején nem matematikusnak, hanem, mondjuk, masinisztának áll?

 – A matematika eredményei áttételesen, ám hosszú távra és mélyen épülnek be az emberi tudásba. A nyolcvanas évek elején készítettem egy algoritmust, amit a számítógépes kommunikáció biztonsága terén használnak világszerte. Talán ez a legnagyobb hatású munkám. Nélküle több olyan rendszer működne, amiről a használat során derülne ki, hogy nem biztonságos, és abból komoly bajok származnának.

 – Itthon tud úgy dolgozni, mint kint? Végül is egy matematikusnak nem kell labor, „csupán” a feje és az, hogy békén hagyják.

 – Azért valamennyi pénzre, könyvekre, utazásra, konferenciára, megélhetésre is szükség van. De az a legfontosabb, hogy legyen kikkel megvitatni az ötleteket. Budapesten most kiváló matematikus közösség él.

 – Nem kérdezik öntől az amerikai barátai, mi a fenét keres a tévészékházas, államcsődös Magyarországon?

 – Egy amerikai számára az a természetes, hogy mindenki ott él, ahol élni akar: ahol munkát kap, ahol barátai vannak, ahol szívének kedves a táj. Nekem ez Magyarország.

 

 

 

Nagy József

 

Forrás: fn.hu

Hozzászólások

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

Az elektromos járművek véget vethetnek a kőolajkorszaknak

A kőolaj iránti kereslet továbbra is nő, azonban ez a trend egészen gyorsan megfordulhatna egy új elemzés szerint.

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A kutatók egyre többet foglalkoznak a kutyák viselkedésével, és a világ vezető, e témával foglalkozó, kutatócsoportja Magyarországon dolgozik.

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

A világóceán legmélyebb pontja, a Challenger Deep újabb, ezúttal kínai látogatókat kapott.

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

A természetben a gyémánt hosszú idő alatt, elképesztő nyomáson és hőmérsékleten, esetleg hirtelen, becsapódások hatására alakul ki, napjainkban azonban már az emberek is képesek létrehozni az anyagot.

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Egy frissen elvégzett átfogó adatelemzés és modellezés alapján a kisbolygó becsapódása nélkül a dinoszauruszok tovább uralkodhattak volna a Földön.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket