Ember az űrben
Ötven éve, hogy egy jóképű, 157 cm magas orosz fiatalember elsőként átlépte a világűr határát, és épségben vissza is tért onnan.
Jurij Gagarin a felszállás előtt egy autóbuszon, útban a Vosztok 1 űrhajóhoz
1961. április 12-én Engels városa mellett egy parasztasszony végignézte, ahogy egy furcsa ruhába öltözött alak ejtőernyővel ereszkedik alá a szántóföldre. Nagy megkönnyebbülésükre az alak jól érthető oroszsággal szólalt meg: ő volt Jurij Gagarin, az emberiség első űrhajósa. A repülés során szinte mindegyik fontos berendezéssel volt valami probléma, de a szerencse Gagarin mellé szegődött, így 1 óra 48 perc repülés, egy Föld körüli keringés után épségben földet ért, miután 7 km magasan katapultált a visszatérő kapszulából.
A repülés 10 óra 7 perckor vette kezdetét, a több millió lóerős R7 jelű rakéta 11 perc alatt 7,9 km/sec-ra gyorsította a kabint, amely így Föld körüli pályára állt. Alig 11 perc kellett hozzá, hogy az emberiség évezredes álma valóra váljon. Gagarin az első kozmikus sebességgel, 28 440 km/órával száguldott bolygónk körül. Gondoljunk bele, ilyen sebességgel Budapestről 12 másodperc alatt le lehet érni a Balatonra. A rakéta azonban túl jól is működött, kicsit később állt le a kelleténél, így Gagarin a tervezettnél magasabb pályára állt, 230 km helyett 327 km-ig távolodott. Ez azért volt veszélyes, mert a fékezőrakéta elromlása esetén a magas pályán hetekbe telt volna, mire a felsőlégkör fékező hatása miatt a kabin magától visszatér, a Vosztok–1-en pedig csak 10 napra elegendő levegő és víz volt. Az előre tervezett pályán ez elegendő lett volna a „természetes” visszatérésig.
A Vosztok 1 űrhajó vezérlőpultja
Gagarin mindenkinél gyorsabban hagyta maga mögött a kontinenseket és az óceánokat. Angola felett, 8 ezer km-re a tervezett leszállási ponttól szerencsésen beindultak a fékezőhajtóművek, ám ezek is tovább működtek a kelletténél, majd egy nyitva maradt szelep miatt az űrhajó gyors forgásba kezdett. Később nem vált szét időben a műszaki és a visszatérő egység, amit csak a tartalék rendszer tudott megtenni, a kelleténél hamarabb. Ezután a kabin a szükségesnél jobban felhevült, a külső borítás repedezni kezdett, a Gagarinra ható erő elérte a 10 g-t, vagyis testére durván 600 kg-nyi súly nehezedett. A katapultálás után a főernyő mellett a tartalékernyő is kinyílt, miközben a szkafander légzőnyílását sokáig nem sikerült kinyitni. Végül sikerült épségben földet érnie.
Sárneczky Krisztián
Inváziós poloskák gyérítése hőcsapdával
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki.
Tájsebek kijavítása gyeprekonstrukcióval
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták a gyeprekonstrukció alkalmasságát az emberi tevékenység nyomán létrejött tájsebek kijavítására
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
