A második ember az űrben

A Szputnyik okozta sokk és kudarc ellenére az emberes űrrepülésben a Szovjetunió nyert. Erre a teljesítményre az USA 1961. május 5-én csak egy űrugrással tudott válaszolni. Jurij Gagarinnal ellentétben Alan Shepard nem tett meg egy teljes fordulatot a Föld körül, alig 16 perces repülése alatt csak kilátogatott a világűrbe, majd 187 km-es magasság elérése után a kilövési helytől 486 km-re már csobbant is az Atlanti-óceánba.

Az eredeti tervek szerint 1960 októberében kellett volna az első amerikainak elérni a világűrt, de technikai problémák miatt többször is el kellett halasztani az indítást, ami végül a nagyhatalom elsőségébe került. Végül, 1961. május 2-án a rakéta és az űrhajó készen állt a startra, ám az időjárás nem akarta, hogy ez legyen a nevezetes dátum. Három nappal később viszont 45 millió amerikai nézte élőben, ahogy a Freedom-7 névre keresztelt űrhajó felemelkedik Cape Canaveralről.

Bár korábban mindig volt valami apró hiba, a Mercury-Redstone rakéta ezúttal hibátlanul működött, és öt perc alatt 187,5 km magasra repítette Shepardot, akit 6,3 g-s maximális terhelés ért. Egy hétköznapi ember valószínűleg eszméletét vesztené, ha közel 400 kg-os terhelés nehezedne rá, a berepülőpilótákból verbuválódott első űrhajósoknak azonban ez meg sem kottyant. Gagarinhoz hasonlóan Shepard sem tudott közvetlenül kinézni az ablak nélküli kabinból, csak egy periszkóp segítségével csodálhatta meg bolygónkat a világűrből fekete-fehérben. Valószínű, a repülés izgalmában egy szürke szűrőt nem távolított el.

Egy anekdota szerint vitt magával egy kis kalapácsot is: „Ha azok a lámpácskák a műszerfalon nem úgy működnek, ahogy kéne, én esküszöm, szétütöm őket.” Aggodalma nem volt alaptalan, hiszen ekkor még nagyon gyerekcipőben járt az űrhajózás. Érdekes megemlíteni, hogy ma már minden második űrhajózással kapcsolatos kérdés az űrvécére vonatkozik, annak idején fel sem merült, hogy ilyen szerkezetet szereljenek az űrhajóba. Ennek hátránya akkor mutatkozott meg, amikor kisebb problémák miatt Shepardnak négy órát kellett várakoznia beszíjazva az űrhajóban. A pilótának valószínűleg nem is a visszatéréskor rá ható 11,6 g-s lassulás volt a legnagyobb próbatétel, hanem a belülről vizes szkafander elviselése.

Sárneczky Krisztián