Titkos (kínai) adalékok (szinte) bármiben
Az okostelefontól a hibrid autóig vagy az akkus fúróig minden hőn áhított „kütyünkben” találni egy-egy csipetnyi ritkaföldfémet. E különleges kémiai adalékelemek többsége manapság főleg Kínából származik.
Többségünk bajban lenne, ha Kína térképén meg kellene mutatnia, hol fekszik Jiangxi, Guangdong vagy éppen Belső-Mongólia. Pedig a mai élet szerves részévé vált mobiltelefonok, laptopok és a csúcstechnika számos egyéb eszköze sem létezhetne a kémiai elemek egyik – titokzatos és ritka – válfaja nélkül, melyeket Kína e három tartományában és más vidékein bányásznak. Olykor illegálisan.
A ritkaföldfémek első képviselőit – mert ezekről lesz szó – a 18. század végén fedezték föl, éspedig ásványi oxidjaik formájában. Innen ered „földfém” elnevezésük is.
Ezek az elemek voltaképpen nem is olyan ritkák – csak elszórtan fordulnak elő. Még a legkülönlegesebb ritkaföldfémek is kétszázszor gyakoribbak az aranynál, bányászásra alkalmas tömegben és koncentrációban ellenben alig lelhetők föl. Parányi, néhány milliomodrésznyi (ppm) mennyiségeket viszont akár a kiskertünkből vett maréknyi földben is találhatunk.
A ritkaföldfémeket tartalmazó tárgyak listája szinte végtelen. Mágneses anyagokhoz keverve például sokkal erősebbé, könnyebbé teszik azokat – részben ennek köszönhetjük, hogy elektronikus eszközeink egészen parányiak lehetnek. A ritkaföldfémek fontos adalékai megannyi környezetkímélő, „zöld” gépezetnek is – ilyenek egyebek között a hibrid autók és a szélturbinák. Egyetlen Toyota Prius akkumulátorai nagyjából 10 kilogramm lantánt tartalmaznak. Egy nagyobb szélkerék egytonnás mágnese legalább negyedrészt neodímiumból készül. Még az amerikai hadsereg is használ ritkaföldfémeket – éjjellátó készülékekhez, cirkálórakétákhoz és egyéb fegyverekhez.
„Mindenütt megtalálhatók. Televízióinkban az európium adja a kép vörös színét, autónk katalizátora cériumot és lantánt tartalmaz. De minderről fogalmunk sincs, míg meg nem ismerjük közelebbről ezeket az elemeket” – mondja Karl Gschneider, az Ames Kutatóintézet vezető fémszakértője, aki már bő ötven éve tanulmányozza a ritkaföldfémeket. „Az emberek többségét nem is érdekli ez a kérdés, amíg könnyen megvásárolhatják az említett holmikat.”
Újabban viszont egyre többen aggódnak!
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2011. júniusi lapszámában.
Így mozognak együtt a sáskarajok
A sáskarajokról korábban az volt az elterjedt nézet, hogy egy rakás élettelen szemcséhez hasonlóan mozognak, az új kutatás azonban egészen más eredményre jutott, és ennek milliók élelmére, megélhetésére lehet hatása.
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Az agyunkban van a desszertgyomrunk
Desszertgyomornak csúfolt az a képességünk, hogy miután degeszre ettük magunkat az ebéddel, még be tudunk falni nem kevés süteményt is.
Negyven percig működött a holdra szállt magyar műszer
Bár nem tudta teljesíteni eredetileg tervezett feladatát, még így is történelminek tekinthető a Puli Vízszimatoló küldetése.
Szupernóva hatott volna egyes vírusokra?
A Tanganyika-tó halait 2-3 millió éve vírusok sokasága támadta meg – egy új, eléggé vad elképzelés szerint ezek egy szupernóva hatására alakulhattak ki.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
