Foltok Tutanhamon sírkamrájának falán
Az ifjúként elhunyt Tutanhamon fáraó sírjának falfestményein – Hathor istennő arcát és a páviánok ábrázolásait elcsúfító – sötétbarna foltok ütköztek ki. Eredetükre közel százéves kutatás sem tudott fényt deríteni.
Tutanhamon sírjának bejárata Fotó: dreamstime.com
Sok más ókori régészeti helyszínhez hasonlóan, a sírkamra falai repedeznek, leválik róluk a festék. A fülledt hőség és a látogatók tömegei is veszélyeztetik az állapotát.
Az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács a Getty Konzervációs Intézethez (GCI) fordult segítségért, az intézet pedig Mitchellt bízta meg a foltok eredetének kiderítésével. További kérdés, hogy károsak-e az egészségre, illetve, hogy a látogatók özöne valóban árt-e a falaknak?
Mitchell, az alkalmazott biológia professzora a klasszikus mikrobiológiát a legújabb géntechnológiával párosítja. Csapatával kitenyészti a sírkamra faláról vett élő szervezeteket, és DNS-elemzést is végez. A Getty kémikusai a festékbe és a vakolatba molekuláris szinten beépült barna foltokat elemzik. Eddig a gombák (és néha baktériumok) lebomlásának tipikus melléktermékét, a melanint sikerült kimutatniuk, de egyetlen élő szervezetet sem tudtak összefüggésbe hozni a foltokkal, az azokat okozó mikrobák valószínűleg elpusztultak.
A sír 1922-es feltárásakor készült fotókból ítélve a barna foltok azóta sem változtak. S bár az ókori mikrobákat egyelőre nem tudták azonosítani, mindez alapvetően jó hír az egyiptológusoknak és a turistáknak. Hiszen a mikrobák, amellett, hogy nem szaporodnak tovább, a múlt részét képezik, vagyis további adalékkal szolgálhatnak a fáraó halála idején fennálló körülményekhez.
„Tutanhamon korai halála miatt a sírt feltehetően sietve készítették el – magyarázza Mitchell. – Úgy véljük, hogy a sír lezárásakor a festett fal még nyirkos volt.” Kiszáradásáig a nedvesség, a sírban elhelyezett élelem, a múmia és a tömjén ideális közeget alkotott a mikrobák elszaporodásához.
Mitchell gyakran vesz részt az alkalmazott mikrobiológia efféle kutatásaiban, s tankönyvet is írt a közelmúltban ismertté vált új szakterületről, melynek neve: „kulturális örökség mikrobiológiája”.
De vajon mi a teendő a Tutanhamon sírját 3000 éve megrongáló mikrobák okozta foltokkal? Mitchell szerint a restaurátorok otthagyják a nyomokat, már csak azért is, mert egyedülállók. „Hozzátartoznak a sír egész misztikumához” – mondja.
Akár egy állat is fotoszintetizálhat
Japán kutatók hörcsögsejtekbe ültettek alga színtesteket, amelyek ott két napon át aktívan fotoszintetizáltak.
Veszélyeztetett örökségünk része a Hold
Felkerült a World Monuments Fund listájára a Hold.
Ezek voltak 2024 legszebb asztrofotói
A bámulatos technikai fejlődés kíséretében váratlan és gondosan kiszámított jelenségek is megörökítésre kerültek az év folyamán.
Hatalmas kerülőutat tett a testünkben lévő szén
A földi élet alapját a haldokló csillagoktól kapott szén jelenti, egy új kutatás szerint azonban igen körülményesen kerülhetett csak a Földre ez az elem.
Dinoszauruszok jártak Oxford megyében 166 millió éve
A jura időszak közepén élt állatok rendkívül jó állapotban fennmaradt lábnyomait egy kőfejtőben találták meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
