Foltok Tutanhamon sírkamrájának falán
Az ifjúként elhunyt Tutanhamon fáraó sírjának falfestményein – Hathor istennő arcát és a páviánok ábrázolásait elcsúfító – sötétbarna foltok ütköztek ki. Eredetükre közel százéves kutatás sem tudott fényt deríteni.
Tutanhamon sírjának bejárata Fotó: dreamstime.com
Sok más ókori régészeti helyszínhez hasonlóan, a sírkamra falai repedeznek, leválik róluk a festék. A fülledt hőség és a látogatók tömegei is veszélyeztetik az állapotát.
Az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács a Getty Konzervációs Intézethez (GCI) fordult segítségért, az intézet pedig Mitchellt bízta meg a foltok eredetének kiderítésével. További kérdés, hogy károsak-e az egészségre, illetve, hogy a látogatók özöne valóban árt-e a falaknak?
Mitchell, az alkalmazott biológia professzora a klasszikus mikrobiológiát a legújabb géntechnológiával párosítja. Csapatával kitenyészti a sírkamra faláról vett élő szervezeteket, és DNS-elemzést is végez. A Getty kémikusai a festékbe és a vakolatba molekuláris szinten beépült barna foltokat elemzik. Eddig a gombák (és néha baktériumok) lebomlásának tipikus melléktermékét, a melanint sikerült kimutatniuk, de egyetlen élő szervezetet sem tudtak összefüggésbe hozni a foltokkal, az azokat okozó mikrobák valószínűleg elpusztultak.
A sír 1922-es feltárásakor készült fotókból ítélve a barna foltok azóta sem változtak. S bár az ókori mikrobákat egyelőre nem tudták azonosítani, mindez alapvetően jó hír az egyiptológusoknak és a turistáknak. Hiszen a mikrobák, amellett, hogy nem szaporodnak tovább, a múlt részét képezik, vagyis további adalékkal szolgálhatnak a fáraó halála idején fennálló körülményekhez.
„Tutanhamon korai halála miatt a sírt feltehetően sietve készítették el – magyarázza Mitchell. – Úgy véljük, hogy a sír lezárásakor a festett fal még nyirkos volt.” Kiszáradásáig a nedvesség, a sírban elhelyezett élelem, a múmia és a tömjén ideális közeget alkotott a mikrobák elszaporodásához.
Mitchell gyakran vesz részt az alkalmazott mikrobiológia efféle kutatásaiban, s tankönyvet is írt a közelmúltban ismertté vált új szakterületről, melynek neve: „kulturális örökség mikrobiológiája”.
De vajon mi a teendő a Tutanhamon sírját 3000 éve megrongáló mikrobák okozta foltokkal? Mitchell szerint a restaurátorok otthagyják a nyomokat, már csak azért is, mert egyedülállók. „Hozzátartoznak a sír egész misztikumához” – mondja.
Miként készült a nebrai korong?
A világörökségi védelmet élvező lelet anyagának eredete ismert, azonban a készítés mikéntje eddig nem volt az.
Monszunra várva pusztultak el az ősi kétéltűek
A mintegy 232 millió éve élt, szalamandrához hasonló állatok földbe vájt üregeikben várták az esős időszakot, amikor a végzetük elérkezett.
Átadták a Junior Prima Díjakat
Tíz fiatal tudósnak ítélték oda 2024-ben az elismerést.
Láthatunk még valaha gyapjas mamutokat?
Egyre több helyen találkozhatunk olyan hírekkel, melyek kihalt fajok feltámasztásával kapcsolatos kérdéseket feszegetnek. Ez alkalommal nyerjünk egy kis bepillantást ebbe az érdekes, ám kihívásokkal teli témába.
Trópusi táj emlékét láthatjuk Magyarországon
Képzeljünk el egy trópusi esőerdőben zubogó patakot, ahogy bevájja magát a mészkőbe, körben, a különleges sziklaalakzatokon páfrányok, mohapárnák és vízpára. A víz formálta köveket ma is láthatjuk, méghozzá Magyarországon.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
