A mikrobiológia szerepe a műemlékek megóvásában
Ralph Mitchell, a Harvard Egyetem mikrobiológusa gyakran dolgozik együtt restaurátorokkal. Kutatásaival hozzájárul a műemlék és a múzeumi tárgyak állagának megóvásához. Könyvet is írt a közelmúltban ismertté vált új szakterületről, melynek neve: „kulturális örökség mikrobiológiája”.
Fotó: dreamstime.com
Csapatával többek között azt vizsgálta, milyen szerepet játszottak a baktériumok a Pearl Harborban elsüllyedt USS Arizona csatahajó állagának romlásában, illetve tanulmányozta a dél-mexikói maja ásatások mészköveinek mikroorganizmusait is. Munkatársai, Nick Konkol és Alice DeAraujo új, gyors módszereket dolgoztak ki a régi kéziratok, festmények és múzeumi tárgyak penészgombáinak kimutatására.
Ralph Mitchell
harvardi laboratóriumában.
Az új szakterület számtalan újszerű, több tudományágon és kultúrán átívelő alkalmazást tesz lehetővé, s adalékkal szolgál a mai környezetvédelmi problémákra is. Az ilyen típusú interaktív kutatás a legújabb tudományos és műszaki technikák együttes alkalmazásával keresi a választ bizonyos összetett problémákra, mondja Mitchell.
Néhány éve Mitchellt a Smithsonian Intézet űrmúzeumába hívták, ahol az Apollo űrhajók legénységének szkafandereit őrzik. A múzeum fülledt marylandi raktárában a feketepenész átrágta magát a felbecsülhetetlen értékű űrruhák polimer-rétegein, ám egy klímaberendezés megoldotta a helyzetet.
Az űrmúzeumnak szerencséje volt; a múzeumi tárgyak károsodása általában visszafordíthatatlan. Ezért jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. Mitchell a Világörökség részét képező, 632 éven át épült kölni dómot említi példaként. Az épület kőből faragott angyalainak arcát szétmarta az utóbbi 100 év légszennyezése. Mitchell a folyamatot a daganatok megbetegedésekhez hasonlítja: a korai felismeréssel megelőzhető a súlyosabb baj.
Mitchell legutóbb egy egyiptomi régészeti helyszínen, Tutanhamon sírkamrájában kamatoztatta sokéves tapasztalatait. Arra kereste a választ, miféle barna foltok csúfítják el az ifjan elhunyt fáraó sírjának falait. Kutatási eredményeiről az alább linkelt cikkben olvashat.
Elektromos energia vércukorból
Számos betegségben jut szerep a testbe ültethető készülékeknek, legyen szó például egy pészmékerről vagy épp gyógyszert adagoló eszközről, s ezeknek elektromos áramra van szükségük a működésükhöz.
Vegán kutyaeledelt teszteltek
Az emberi fogyasztásra is alkalmas alapanyagokból készített vegán kutyaeleség tápanyag-összetételét gondos mérésekkel határozták meg, majd le is tesztelték a hatását.
Miért alakulnak ki hasonló tulajdonságok a megszelídített állatoknál?
Már Darwinnak is feltűnt, hogy a háziasított állataink tulajdonságai igen hasonló irányban változtak meg, vad őseikhez képest. Egy kutatócsoport gyökeresen új magyarázattal állt elő.
A természet szolgáltatásai és az érem másik oldala
Lövei Gábor magyar kutató, a dániai Aarhusi Egyetem munkatársa az Azori-szigeteken kutatja a természet szolgáltatásait. Vajon mi felett siklik el a legtöbb kutató, amit ő figyelembe vesz?
A mentális betegségek öregítik a testet
Kronológiai életkoruknál idősebbnek mutatkoznak a mentális betegségekben szenvedők vérvizsgálati eredményeik alapján.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
