Akar örökké élni?

Fotó: dreamstime.com

Az orvos-biológus de Grey a cambridge-i Trinity Hall professzora arra számít, hogy a tudomány még az ő életében eljut odáig, hogy az orvosok minden eszközzel rendelkeznek az öregedés megállításához. Képesek lesznek az öregség „gyógyítására”, száműzik a betegségeket, és az emberi életet lényegében a végtelenségig meg tudják majd hosszabbítani.

„Ötven százalék esély van rá, hogy a következő 25 évben döntő szinten orvosi ellenőrzés alá vonjuk az öregedést” – mondta egy interjúban de Grey. „És mit értek döntő szintű ellenőrzés alatt? Ugyanazt, amit elértünk a fertőző betegségek esetében” – tette hozzá. Eljön az idő, amikor az emberek rendszeres „karbantartásra” járnak majd orvoshoz. Gén- és őssejt-terápiát, az immunrendszer serkentését és számos fejlett biotechnológiai módszert vesznek igénybe, hogy jó formában tartsák magukat.

A professzor szerint az öregedés: különböző molekuláris és sejtkárosodások egy életen át tartó felhalmozódása a testben. „Az az elképzelésem, hogy az emberek rendszeresen részt vesznek majd egy megelőző kezelésen, ahol újra meg újra helyrehozzák ezeket a károsodásokat, mielőtt azok kórosan elszaporodnának a testben” – magyarázta, majd hozzá tette, hogy míg egyes területeken a kutatások gyerekcipőben járnak, addig másutt már a célegyenesben tartanak. Ilyen például az őssejt-terápia. Ennek célja az elhalt sejtek pótlása, amikor a szervezet magától már nem képes erre. Az őssejt-terápia egyes módszereit már betegeken tesztelik. Így például a gerincsérülteknél próbálják alkalmazni, ám eljöhet az idő, amikor a sérült agy és a szív is rendbe hozható lesz az őssejtek segítségével.

A szívelégtelenség, a szívinfarktus és a stroke legtöbbször a testben felhalmozódó „molekuláris hulladékok” miatt következik be. Az anyagcserének ezeket a melléktermékeit a szervezet nem képes lebontani. „A hulladék felhalmozódik a sejtben, és végül gátolja a sejt normális működését” – állítja de Grey. Munkatársaival jelenleg olyan enzimek kutatásával foglalkoznak, amelyek más fajoknál képesek lebontani a melléktermékeket, és megtisztítani a sejteket a káros anyagoktól. A következő lépésben aztán különböző génterápiákat fejlesztenek ki, hogy az emberi szervezet is képes legyen erre.

Ha az érfal sejtjeiben fölgyülemlő koleszterint ilyen módon el lehetne távolítani az erekből, akkor megszűnnének a szív- és érrendszeri betegségek.

Az még vita tárgya, hogy meddig sikerül kitolni az emberi élet határát, de a tendencia egyértelmű. Évente átlagosan három hónappal nő a várható élettartam, és a szakértők szerint 2030-ra akár egymillió százéves ember élhet a Földön.

Az eddig legszebb kort megért ember 122 évet élt, és Japánban 2010-ben több mint 44 ezren ünnepelték a 100. születésnapjukat. Egyes kutatók szerint azonban ez a tendencia sem teljesen egyértelmű, ugyanis például a komoly egészségi kockázattal járó elhízás járványszerűen terjed a világon, és ma már a fejlődő országokban is problémát jelent.

De Grey elképzelése túlzónak tűnhet, munkáját néhány vezető kutató „áltudománynak” minősítette. Ezen felbuzdulva a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) 2005-ben húszezer dollárt ajánlott fel annak a molekuláris biológusnak, aki bebizonyítja, hogy „az elmélet hibás, és méltatlan arra, hogy szakmai körökben megvitassák”. Ám a díjat mind ez idáig senki sem nyerte el…

Horváth Árpád