Hajnal-hold a Vesta körül
A Dawn (azaz Hajnal) nevű amerikai űrszonda a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóöv egyik égitestjének ideiglenes holdja lett.
Az ionhajtóműves Dawn szonda és a Vesta kisbolygó (jobbra)
Illusztráció: NASA/JPL
A Dawn egy évig fogja tanulmányozni a Vestát, majd 2012 júliusában továbbindul második úti célja, a Ceres kisbolygó felé. Megfigyelései révén a tudósok olyan új és eddig páratlan adatokhoz juthatnak, melyek segítenek megérteni Naprendszerünk legősibb korszakát. A megfigyelések hozzájárulnak a jövő emberes űrutazásainak előkészítéséhez is.
„Hihetetlen sikert ünneplünk ma, miután első alkalommal állt pályára űrszonda a kisbolygóövezet egyik égitestje körül. A Dawn lehet az előfutára az aszteroidákat meglátogató űrhajósoknak, miután Obama elnök elhatározta, hogy 2025-ig valósítsuk meg ezt a programot” – mondta a NASA igazgatója, Charles Bolden.
Az űrszonda által küldött adatok alapján a Dawnnak sikerült pályára állnia a Vesta körül, de e történelmi esemény pontos időpontját még nem tudjuk. Ez ugyanis a Vesta tömegétől és gravitációjától függ, melyre idáig csak becsléseink voltak. Az aszteroida gravitációs vonzását a tömege határozza meg – ha ez nagyobb, akkor a Dawn is hamarabb pályára áll, ha kisebb, úgy később válik a kisbolygó foglyává. Most, hogy a Dawn már a Vesta mesterséges holdja, a tudósok is pontosabban meghatározhatják az aszteroida tömegét, és ebből a pályára állás időpontját is. Számításaik szerint 2011. július 15-én, pénteken következett be a nagy esemény.
A Vesta július 18-án, mintegy 10 500 kilométeres távolságból. Felszínén 2 kilométer körüli részletek is kivehetők. Az aszteroida 5 óra 20 perc alatt fordul meg a tengelye körül. Fotó: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA
A 2007 szeptemberében felbocsátott Dawn lesz az első olyan űreszköz, amely (a Földet nem számítva) a Naprendszer két égitestje körül is keringhet. A Vesta–Ceres-programot a NASA pasadenai Jet Propulsion Kutatóintézetből irányítják, de német és olasz űrkutatók is részt vesznek a tudományos küldetésben. A Dawn célja, hogy a Naprendszer legősibb korában kialakult és azóta fennmaradt két nagy protoplanéta (a Ceres és a Vesta) vizsgálatával fényt derítsen az akkori időszak viszonyaira és eseményeire. A két hatalmas kisbolygó a Mars és a Jupiter közti aszteroidaövezetben található, ahol temérdek apróbb-nagyobb égitest kering. Ezek mindegyike másfajta fejlődési úton alakult ki – a Naprendszer első néhány millió évében uralkodó fizikai viszonyok és bolygóképződési folyamatok eredményeként. S a kutatók most épp ezekre kíváncsiak…
Forrás: NASA Science
Miként lehet a holdporból oxigént előállítani?
Már csak a folyamat apróbb részleteit kell finomítaniuk a mérnököknek, és nemcsak oxigént lehet majd kinyerni a holdporból, de építőanyag is keletkezik.
Komplex tényezők befolyásolják az őszi lombhullást
1948-2015 közti megfigyelések és laborkísérletek alapján új modellt készítettek a svájci kutatók, amelyből a fák szénmegkötő képességének korlátaira derült fény.
Miről árulkodik a neandervölgyiek hüvelykujja?
Bár a neandervölgyiek igen közeli rokonaink voltak, rengeteg kisebb-nagyobb szempontból különböztek tőlünk.
Hazafelé tart a Hajabusza-2 űrszonda, egy óriásteleszkóp le is fotózta
A Ryugu nevű kisbolygóról 2019-ben gyűjtött mintával igyekszik hazafelé a japán Hajabusza-2 űrszonda, az érkezés december 6-án várható.
Európa belevág az űr megtisztításába
A Föld környezetét ellepő törmelék egyre komolyabb problémát okoz, az Európai Űrügynökség (ESA) szerint itt az ideje lépni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
