Hajnal-hold a Vesta körül
A Dawn (azaz Hajnal) nevű amerikai űrszonda a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóöv egyik égitestjének ideiglenes holdja lett.
Az ionhajtóműves Dawn szonda és a Vesta kisbolygó (jobbra)
Illusztráció: NASA/JPL
A Dawn egy évig fogja tanulmányozni a Vestát, majd 2012 júliusában továbbindul második úti célja, a Ceres kisbolygó felé. Megfigyelései révén a tudósok olyan új és eddig páratlan adatokhoz juthatnak, melyek segítenek megérteni Naprendszerünk legősibb korszakát. A megfigyelések hozzájárulnak a jövő emberes űrutazásainak előkészítéséhez is.
„Hihetetlen sikert ünneplünk ma, miután első alkalommal állt pályára űrszonda a kisbolygóövezet egyik égitestje körül. A Dawn lehet az előfutára az aszteroidákat meglátogató űrhajósoknak, miután Obama elnök elhatározta, hogy 2025-ig valósítsuk meg ezt a programot” – mondta a NASA igazgatója, Charles Bolden.
Az űrszonda által küldött adatok alapján a Dawnnak sikerült pályára állnia a Vesta körül, de e történelmi esemény pontos időpontját még nem tudjuk. Ez ugyanis a Vesta tömegétől és gravitációjától függ, melyre idáig csak becsléseink voltak. Az aszteroida gravitációs vonzását a tömege határozza meg – ha ez nagyobb, akkor a Dawn is hamarabb pályára áll, ha kisebb, úgy később válik a kisbolygó foglyává. Most, hogy a Dawn már a Vesta mesterséges holdja, a tudósok is pontosabban meghatározhatják az aszteroida tömegét, és ebből a pályára állás időpontját is. Számításaik szerint 2011. július 15-én, pénteken következett be a nagy esemény.
A Vesta július 18-án, mintegy 10 500 kilométeres távolságból. Felszínén 2 kilométer körüli részletek is kivehetők. Az aszteroida 5 óra 20 perc alatt fordul meg a tengelye körül. Fotó: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA
A 2007 szeptemberében felbocsátott Dawn lesz az első olyan űreszköz, amely (a Földet nem számítva) a Naprendszer két égitestje körül is keringhet. A Vesta–Ceres-programot a NASA pasadenai Jet Propulsion Kutatóintézetből irányítják, de német és olasz űrkutatók is részt vesznek a tudományos küldetésben. A Dawn célja, hogy a Naprendszer legősibb korában kialakult és azóta fennmaradt két nagy protoplanéta (a Ceres és a Vesta) vizsgálatával fényt derítsen az akkori időszak viszonyaira és eseményeire. A két hatalmas kisbolygó a Mars és a Jupiter közti aszteroidaövezetben található, ahol temérdek apróbb-nagyobb égitest kering. Ezek mindegyike másfajta fejlődési úton alakult ki – a Naprendszer első néhány millió évében uralkodó fizikai viszonyok és bolygóképződési folyamatok eredményeként. S a kutatók most épp ezekre kíváncsiak…
Forrás: NASA Science
A pteroszauruszok már kikeléskor röpképesek lehettek
Az új vizsgálatokból az állatok életmódjára s egyedfejlődésére is következtettek.
Bekapcsolták a világ legnagyobb árapályturbináját
Az erőmű nagyjából 2 ezer háztartás és egy hidrogén előállításával foglalkozó üzem számára állítja elő az áramot.
Vízpárát talált a Hubble a Ganymedes körül
A Jupiter hatalmas holdjának rendkívül ritka légkörében most először azonosítottak vízmolekulákat, melyek a hold felszínéről szublimálva juthattak oda.
Bizarr külsejű ormányosbogarat találtak
Az állat 100 millió éve élt, borostyánba zártan maradt ránk, és semmilyen egykori vagy ma élő zsizsikre nem hasonlít.
Testünk hőszabályozásának fontos része a verejtékezés
Testünk 2-4 millió verejtékmirigye felel hőháztartásunk szabályozásért és gondoskodik arról, hogy a szervezet ne melegedjen túl akkor sem, amikor a hőmérő higanyszála 30 fok fölött van.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
