Hajnal-hold a Vesta körül
A Dawn (azaz Hajnal) nevű amerikai űrszonda a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóöv egyik égitestjének ideiglenes holdja lett.
Az ionhajtóműves Dawn szonda és a Vesta kisbolygó (jobbra)
Illusztráció: NASA/JPL
A Dawn egy évig fogja tanulmányozni a Vestát, majd 2012 júliusában továbbindul második úti célja, a Ceres kisbolygó felé. Megfigyelései révén a tudósok olyan új és eddig páratlan adatokhoz juthatnak, melyek segítenek megérteni Naprendszerünk legősibb korszakát. A megfigyelések hozzájárulnak a jövő emberes űrutazásainak előkészítéséhez is.
„Hihetetlen sikert ünneplünk ma, miután első alkalommal állt pályára űrszonda a kisbolygóövezet egyik égitestje körül. A Dawn lehet az előfutára az aszteroidákat meglátogató űrhajósoknak, miután Obama elnök elhatározta, hogy 2025-ig valósítsuk meg ezt a programot” – mondta a NASA igazgatója, Charles Bolden.
Az űrszonda által küldött adatok alapján a Dawnnak sikerült pályára állnia a Vesta körül, de e történelmi esemény pontos időpontját még nem tudjuk. Ez ugyanis a Vesta tömegétől és gravitációjától függ, melyre idáig csak becsléseink voltak. Az aszteroida gravitációs vonzását a tömege határozza meg – ha ez nagyobb, akkor a Dawn is hamarabb pályára áll, ha kisebb, úgy később válik a kisbolygó foglyává. Most, hogy a Dawn már a Vesta mesterséges holdja, a tudósok is pontosabban meghatározhatják az aszteroida tömegét, és ebből a pályára állás időpontját is. Számításaik szerint 2011. július 15-én, pénteken következett be a nagy esemény.
A Vesta július 18-án, mintegy 10 500 kilométeres távolságból. Felszínén 2 kilométer körüli részletek is kivehetők. Az aszteroida 5 óra 20 perc alatt fordul meg a tengelye körül. Fotó: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA
A 2007 szeptemberében felbocsátott Dawn lesz az első olyan űreszköz, amely (a Földet nem számítva) a Naprendszer két égitestje körül is keringhet. A Vesta–Ceres-programot a NASA pasadenai Jet Propulsion Kutatóintézetből irányítják, de német és olasz űrkutatók is részt vesznek a tudományos küldetésben. A Dawn célja, hogy a Naprendszer legősibb korában kialakult és azóta fennmaradt két nagy protoplanéta (a Ceres és a Vesta) vizsgálatával fényt derítsen az akkori időszak viszonyaira és eseményeire. A két hatalmas kisbolygó a Mars és a Jupiter közti aszteroidaövezetben található, ahol temérdek apróbb-nagyobb égitest kering. Ezek mindegyike másfajta fejlődési úton alakult ki – a Naprendszer első néhány millió évében uralkodó fizikai viszonyok és bolygóképződési folyamatok eredményeként. S a kutatók most épp ezekre kíváncsiak…
Forrás: NASA Science
Ismét elhalasztották Kapu Tibor indulását
Továbbra is bizonytalan, hogy mikor kelhet útra a magyar űrhajós.
Klímaváltozás Magyarországon: senki és semmi sincs védve
Állásfoglalást adott ki az MTA az Alkotmánybíróság kérésére.
Csökkent a pestis súlyossága a fekete halál járványa után
Megtalálták azt a génváltozást, amelynek hatására a Yersinia pestis baktérium mind a megbetegítő képességében, mind pedig a súlyosságában legyengült.
Tényleg szerelmi hormon az oxitocin?
Ki ne ismerné az elmúlt fél évszázad generációit megszólító és számtalan feldolgozást megélő diszkózenét, a Love is in the airt John Paul Young előadásában? De vajon mi történik az agyban, amikor szerelem van a levegőben?
Közel felével csökkentenék a NASA tudományos költségvetését
Ha a Kongresszus rábólint, az USA vezetése ezzel azt éri el, hogy az ország még hátrébb szorul a tudományos kutatások terén, és ezzel könnyű előnyhöz juttatja Kínát a jelenkori űrversenyben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
