A galamb nem felejt
Újabb kutatások szerint a vadon élő, nem idomított galambok képesek felismerni az embert, és az sem téveszti meg őket, ha az illető ruhát cserél.
Fotó: Dreamstime
A kutatók kimutatták, hogy a városi galambok képesek a személyek felismerésére, feltehetően az arc jellegzetességei alapján. E galambokat korábban soha nem fogták be.
Az eredményeket a Kísérleti Biológiai Társaság (SEB) éves konferenciáján, július 3-án ismertették Glasgow-ban.
Bár a laboratóriumban betanított galambok rendkívüli megfigyelőképessége már ismert volt, ez az első kutatás, amely hasonló képességet mutatott ki nem betanított, vad galamboknál.
Egy Párizs központjában lévő parkban két hasonló alkatú és bőrszínű, de eltérő színű laboratóriumi köpenyt viselő kutató rendszeresen etette a galambokat. Egyikük figyelmen kívül hagyta a madarakat és hagyta őket nyugodtan enni. A másik ellenségesen viselkedett, és elkergette őket. Ezt követően egy ideig egyikük sem háborgatta a galambokat.
A többször megismételt kísérlet azt mutatta, hogy a galambok képesek felismerni a személyeket: a továbbiakban is elkerülték az ellenségesen viselkedő kutatót akkor is, amikor az már nem hessegette el őket. Később a kutatók köpenyt cseréltek, ám ez sem zavarta össze a galambokat: továbbra is kitértek az elől a kutató elől, aki kezdetben ellenséges volt.
„A galambok valószínűleg az arcukról ismerték fel a kutatókat, hiszen mindkettő nőnemű, azonos korú, testalkatú és bőrszínű volt” – mondja Dalia Bovet, a tanulmány társszerzője a Paris Ouest Nanterre La Défense Egyetemről.
„Érdekes módon a galambok idomítás nélkül is rögtön a legsajátosabb jellegzetesség (feltehetően az arcvonások) alapján azonosították a személyeket, ahelyett hogy a testüket 90 százalékban elfedő laboratóriumi köpeny színére hagyatkoztak volna.”
Úgy tűnik, a galambok tudták, hogy a ruhaszín nem a legjobb módja az emberek megkülönböztetésének. Ez arra utal, hogy kifejlődött bennük a képesség, hogyan tegyenek különbséget emberek között. Ez talán a hosszú emberközelség során alakulhatott ki bennük: az ember nagyon korán háziasította a galambot, több madár pedig évek óta városi környezetben él.
A további kutatások során arra keresik a választ, hogy a galambok tanulás útján tesznek szert az ember felismerésének képességére vagy genetikai alapon.
Forrás: Terra Daily
A cicaszínek sok évtizedes rejtélyét sikerült megoldani
A vörös cicák szinte mind kandúrok, a teknőctarkák és a kalikók pedig csak nőstények – végre az is kiderült, minek köszönhető ez.
Aggasztó hatást gyakorolt a gyermekekre a pandémia
Magyar szakértők mérték fel a kisgyerekek kütyühasználatát a pandémia alatt és után.
Miként készült a nebrai korong?
A világörökségi védelmet élvező lelet anyagának eredete ismert, azonban a készítés mikéntje eddig nem volt az.
Monszunra várva pusztultak el az ősi kétéltűek
A mintegy 232 millió éve élt, szalamandrához hasonló állatok földbe vájt üregeikben várták az esős időszakot, amikor a végzetük elérkezett.
Átadták a Junior Prima Díjakat
Tíz fiatal tudósnak ítélték oda 2024-ben az elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
