Állatkísérletek helyett sejtkultúrák

Laboratóriumi sejttenyészetekben is tesztelhető, hogy egyes kozmetikumokban használt, vagy még csupán használni tervezett vegyületek váltanak-e majd ki allergiás reakciókat – állítják svéd kutatók.
Fotó: Dreamstime
Egy kozmetikai vagy gyógyszerkészítményre adott allergiás bőrreakció kiütésekhez, viszketéshez, vagy akár ekcémához vezethet. 2009-től azonban az európai országokban a kozmetikai termékek és alkotórészeik nem vizsgálhatók állatkísérletekben, így a biztonsági tesztek más hatékony módját kellett kidolgozni.
A svédországi Lundi Egyetem kutatói egy leukémia sejtvonalon tesztelték, hogy milyen választ adnak a sejtek ismert kémiai anyagokra. A kísérlet eredményei alapján egy 200 génből álló „biomarker jelcsomagot” állítottak össze, amely szerintük pontosan megkülönbözteti az érzékenyítő – allergiára hajlamosító – vegyületeket a nem érzékenyítő anyagoktól. A jelcsomag vizsgálatával még azt is előre tudták jelezni, hogy egy adott, érzékenyítő vegyület mennyire erős választ vált ki.
A BMC Genomics című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői úgy vélik, az emberi eredetű laboratóriumi sejttenyészet gyors és megbízható helyettesítője lehet az állatkísérleteknek az új vegyületek tesztelésében – idézte az EurekAlert tudományos portál.
Magyarország élen jár az állatvédelem területén: az 1998-as állatvédelmi törvénnyel kizárólag az alapkutatási, gyógyítási, valamint oktatási, környezetvédelmi és törvényszéki célú állatkísérleteket engedélyezi. Hazánkban tehát a szépészeti célú állatkísérletek az európai szabályozást jóval megelőzve, 13 éve illegális. Ez idő alatt az NG.hu információi szerint az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácshoz mindössze egyetlen kozmetikai célú engedélykérés futott be, amit elutasítottak. Annak ellenére, hogy Európában 2004 óta kozmetikai késztermékekkel, 2010 óta pedig már az egyes összetevőkkel is tilos állatkísérletet végezni, állatvédők szerint még mindig állatok milliói pusztulnak el törvényellenes kísérletek miatt.
Forrás: MTI