Ha hiányzik az ujjlenyomat!
A biometrikus azonosítót tartalmazó útlevél egy svájci nő számára megnehezítette az Egyesült Államokba való belépést. 2007-ben ez a hír bejárta a világot. Minden dokumentum és adat stimmelt, ám amikor a kezét szkennelték, a határőrök sokkoló felfedezést tettek: a nőnek nem volt ujjlenyomata…
Fotó: Dreamstime
Amint kiderült, a húszas évei végén járó nő egy rendkívül ritka bőrjelenség hordozója, amit úgy hívnak: adermatoglífia (ADG). Peter Itin, a bázeli egyetemi kórház bőrgyógyásza ezt az állapotot „beutazási késedelem betegségének” nevezi, mivel az adermatoglífiások csak nagyon nehezen tudnak belépni azokba az országokba, ahol előírják a biológiai azonosítást. Amellett, hogy simák az ujjbegyeik, ezeknek az embereknek a kezük kevésbé izzad másokénál – eddig nagyjából ennyi volt minden, amit a kutatók tudtak erről az állapotról.
Mivel az említett svájci fiatalasszony családjának kilenc másik nő tagja is rendelkezik ezzel a ritka tulajdonsággal, Itin és kollégái – köztük Eli Sprecher, a tel-avivi Sourasky Orvosi Központ bőrgyógyásza – feltételezték, hogy az ok a génekben rejtőzik, ezért a kutatócsoport DNS-mintát vett a rokonoktól. Az ADG-s családtagok génjeit összevetették a normál ujjlenyomattal rendelkező családtagokéval, és a vizsgálat során 17 területen találtak különbséget.
Ezután a kutatók sorra megvizsgálták ezeket a genetikai területeket, hogy megtalálják a „tettest” – ám nem jutottak semmire.
Sprecher először arra gyanakodott, hogy ők végzik rosszul a munkájukat, de az is lehet, hogy a hiányzó mutáció egy olyan génszakaszban rejtőzik, amit a genetikusok „hulladék régiónak” hívnak. „Ekkor jött a megoldás” – mondja az orvos. Egy végzős hallgató, Janna Nousbeck a ritka DNS-másolatok online adatbázisában böngészett éppen, és talált egy nagyon rövid sorozatot, amely egybeesett a SMARCAD1 nevű gén egy részével. Valószínűnek látszott, hogy ez a gén jelzi a mutációt, ráadásul ennek a feladata a bőr jellegzetességeinek megadása.
Amikor a tudósok meghatározták a SMARCAD1 gén szekvenciáit, gyanújuk beigazolódott: a gén az ADG-s családtagoknál mutálódott, a többieknél nem. Sprecher szerint a következő lépés az lesz, hogy megtudják, pontosan mi a funkciója a SMARCAD1 fehérjének, és hogy ez miként járul hozzá az ujjlenyomatok mintázatának kialakulásához.
Forrás: ScienceNow
Kapcsolódó cikk: 2007. április, National Geographic Magyarország magazin: A hiányzó ujjlenyomat esete
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
