Életadó víz a Marson?

 Fotó: NASA/JPL-Caltech/Univ. of Arizona

A Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda adatai új megvilágításba helyezik az idegen élet utáni vadászatot. A tudósok remélik, hogy a következő években a laboratóriumi kutatások és az új űrexpedíciók alapján pontosabban értelmezhetjük a mostani felfedezést.

„Bizonyítékot találtunk arra, hogy ismétlődően és kiszámítható módon víz folyik a Mars felszínén” – jelentette be Michael Meyer, a Mars Exploration program vezető kutatója. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szerint a vörös bolygó körül 2006 óta keringő szonda már többször talált olyan jeleket, melyek folyékony víz jelenlétére utaltak a marsi tavasz és nyár idején. A mostani képsorozat a déli félgömb közepes marsrajzi szélességein található Newton-kráter meredek lejtőin olyan ujjszerűen terjedő felszíni formákat ábrázolnak, melyek a hidegebb idő beköszöntével eltűntek. „A jelenség legjobb magyarázata, hogy itt sós víz áramlik, bár erre még nincs bizonyíték. Ez egyelőre olyan rejtély, melynek megoldásához további megfigyelések és kísérletek kellenek” – állítja Alfred McEwen (Arizonai Egyetem Hold- és Bolygókutatási Intézete), a megfigyeléseket összegző tanulmány egyik szerzője.

Folyékony vizet eddig még nem mutattak ki a Marson, de arra már van bizonyíték, hogy a bolygó sarkain fagyott (víz)jégsapkák léteznek. Minden általunk ismert létformának szüksége van folyékony vízre a túléléshez, így a marsi víz fennmaradási lehetőséget nyújthatna bizonyos primitív létformáknak. „Ez a felfedezés azért is izgalmas, mert talán most először látunk olyan környezetet a Marson, amely megfelelő lehet az aktív biológiai folyamatok, sőt végső soron az élet számára is – mondta Lisa Pratt, az Indianai Egyetem geológusa. – A következő feladat, hogy megpróbáljuk kideríteni a víz eredetét, illetve, azt hogy vajon létezik-e itt egy nagyobb sós vízkészlet is a felszín alatt, avagy csak kisebb, elszigetelt vízlencsék vagy -zsebek táplálják a vízfolyást” – jelölte ki a további kutatások irányát a tudós.

McEwen szerint az MRO szonda az elmúlt három évben több ezer olyan képet rögzített, melyek folyékony marsi víz jelenlétére utalnak. Húsz hasonló helyet ismerünk a Marson, ahol hasonló áramlások láthatók – jelentette ki. A kutatásvezető azonban óvatosságra is int, mert egyelőre még nincs közvetlen, kézzelfogható bizonyítékunk arra, hogy ezeket a felszíni formákat valóban folyékony víz hozza létre.

Bővizű folyókat aligha találhatnak a Marson a tudósok, sokkal valószínűbb, hogy valamiféle felszín alatti mozgások nyomait látják. „Ezek a lefolyások nem a nedvességtől sötétek. Ennek valami más oka lehet, talán a talaj alatti sós víz mozgása, amely úgy változtatja meg a felszínt, hogy az sötétebbnek tűnik” – vélekedik McEwen.

Amint arról a National Geographic Magyarország 2004. januári és 2008. júniusi száma beszámolt, egy magyar kutatócsoport már 2000-ben, a Mars Global Surveyor szonda képei alapján fölvetette, hogy „a marsi sarkvidékek közelében talált, évszakokkal változó-visszatérő sötét dűnefoltok a folyékony víz megjelenésére vezethetők vissza, és ezekből a foltokból víz szivároghat lefelé a lejtőkön a jég alatt” – mondta Horváth András csillagász-űrkutató. Mi több, még azt is megkockáztatták, hogy primitív marsfelszíni organizmusoknak is szerepük lehet e foltok kialakulásában.

2011 novemberében indul útnak minden idők legdrágább terepjárója, a 2,5 milliárd dolláros Curiosity Rover, más néven Mars Science Laboratory – csakhogy e robotjármű célterülete a Newton-krátertől távol található. Ezért azután a rejtély megoldására valószínűleg addig kell várnunk, míg (valamikor 2030 körül) ember léphet a Mars felszínére.

Forrás: Science / National Geographic Magyarország