Földi űrutazás
Megdőlt a „hosszú távú űrutazás” világrekordja. Orosz űrhajósok szimulált Mars-utazáson vesznek részt, és 2011. augusztus 15-én már 521 napja voltak az „űrhajójukban”. Ezzel túlszárnyalták Valerij Poljakov 438 napos rekordját, amit 1994–1995-ben, még a Mir űrállomáson állított fel.
Első lépések a szimulált Mars felszínén. Fotó: ESA/IPMB
Annak idején Poljakov űr-orvostani, fiziológiai és lélektani kutatásokat végzett. Ezek eredményei alapján dolgozták ki azokat a gyakorlatokat, amelyek segítségével az űrhajósok – különböző edzőgépek felhasználásával – megőrizhetik az erőnlétüket.
Poljakov rekordja – amely mind a mai napig szerepel a Guinness-rekordok könyvében – valójában most sem forgott veszélyben, hiszen a Mars-utazás résztvevői az Orosz Tudományos Akadémia Orvos-biológiai Kutatóintézetének kertjében felállított makettben töltik napjaikat, a súlytalanságtól eltekintve teljesen olyan körülmények között, mint egy űrhajóban.
A kísérlet forgatókönyve szerint az „űrhajósok” megjárták a vörös bolygót, már hazafelé tartanak” és november 5-én fognak megérkezni.
A szimulált Mars-expedíció nemzetközi legénységgel indult útnak. A parancsnok az orosz Alekszej Szityev, az orvos Szuhrob Kamolov, és orosz a három kutató egyike is, Alekszandr Szmolejevszkij. A fedélzeti mérnök a francia Roman Charles, a tudományos munkát pedig az olasz Diego Urbina és a kínai Vang Jüe (Wang Yue) végzi.
Az Európai Űrügynökség (ESA) és az orosz orvos-biológiai kutatóintézet Mars 500 elnevezésű közös kísérletének célja, hogy tesztelje, miként fogják elviselni az űrhajósok egy későbbi „emberes” Mars-utazás nehézségeit. A legénység a forgatókönyv szerint „járt” a vörös bolygó felszínén, a hosszas oda-visszaút alatt pedig karbantartási munkákat és tudományos kísérleteket végeznek.
Forrás: MTI
Láthatunk még valaha a gyapjas mamutokat?
Egyre több helyen találkozhatunk olyan hírekkel, melyek kihalt fajok feltámasztásával kapcsolatos kérdéseket feszegetnek. Ez alkalommal nyerjünk egy kis bepillantást ebbe az érdekes, ám kihívásokkal teli témába.
Trópusi táj emlékét láthatjuk Magyarországon
Képzeljünk el egy trópusi esőerdőben zubogó patakot, ahogy bevájja magát a mészkőbe, körben, a különleges sziklaalakzatokon páfrányok, mohapárnák és vízpára. A víz formálta köveket ma is láthatjuk, méghozzá Magyarországon.
145 millió éves nyomokat őriz ez a tengerpart
A portugáliai Salema partjánál dinoszauruszok lábnyomait őrzik a sziklák.
A fájdalom nyelve világszerte azonos
Ha belerúgunk egy bútor lábába vagy elvágjuk az ujjunkat, anyanyelvtől függetlenül igen hasonlóan kiáltunk fel.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
