A moszkitóknak nincs akadály
A malária elleni harcban jelenleg a legolcsóbb és leghatékonyabb fegyver a tartós rovarirtó szerekkel kezelt ágyháló. Az elmúlt években a háló vált a malária elleni védekezés vezető eszközévé - különösen Afrikában. Egy szenegáli tanulmány szerint azonban a moszkitók gyorsan kifejleszthetik a rezisztenciát e védekezési módszer ellen.
Fotó: dreamstime.com
A Lancet Infectious Diseases folyóiratban megjelent cikk szerint a hálók használata során egyre kevesebben betegszenek meg maláriában, ugyanakkor az idősebb gyerekek és a felnőttek e betegség ellen szerzett természetes immunitása is csökken. Még nagyobb baj azonban, hogy a szúnyogok egyre ellenállóbbakká válnak a hálók kezeléséhez használt rovarirtó szerekkel szemben.
Szenegálban mintegy 6 millió hálót osztottak szét az elmúlt öt évben. A kutatók olyan kis vidéki falvakban vizsgálták a malária előfordulását, ahol a lakosok 2008-ban kaptak hálókat. Ezután három héttel kezdett csökkenni a maláriafertőzések száma. A megbetegedések gyakorisága 13-szor kevesebb lett, mint a hálóhasználat előtti időben.
Tovább vizsgálták Afrika különböző területein a malária terjesztéséért elsősorban felelős Anopheles gambiae moszkitókat. Kiderült, hogy 2007 és 2010 között a szúnyogok ellenálló képessége egy hálókezelésre használt rovarirtó szerrel szemben 8 százalékról 48 százalékra emelkedett.
Egy nemrég befejeződött vizsgálat utolsó négy hónapjában a kutatók azt tapasztalták, hogy a maláriarohamok száma megnőtt. A nagyobb gyerekek és a felnőttek között még a háló bevezetése előtti értéknél is magasabb volt a megbetegedések aránya.
Ennek az lehet a magyarázata, hogy az ágyhálók kezdeti hatékonysága csökkentette az embereknek a szúnyogcsípések révén szerzett természetes immunitását. A rezisztens szúnyogok számának gyarapodásával együtt megnövelte a fertőzési arányt.
„Az eredmények alátámasztják azt az elképzelést, hogy a rovarirtó szerek elleni rezisztencia Afrika sok területén nem segíti a maláriamegbetegedések csökkenését” – állítja a kutatások vezetője, dr. Jean-François Trape, a dakari Institut de Recherche pour le Developpement munkatársa. Más kutatók szerint azonban még további, vizsgálatokra van szükség, mielőtt megalapozott következtetést lehetne levonni az egész afrikai kontinensre.
Forrás: BBC News