Hobbit Indonéziából
Új fajhoz tartozó törpe ősember vagy torz emberpéldány a 18 ezer éves indonéz hobbit? Új érvek bukkantak föl a kérdésben, de nem csillapul a vita.
Peter Brown professzor fényképezi a Homo floresiensis koponyáját.
Óriási izgalmat keltett, amikot 2003-ban pöttöm méretű, de nyilvánvalóan felnőtt nő megkövesedett maradványai kerültek elő az indonéziai Flores-sziget egyik mészkőbarlangjában. A Gyűrűk ura aprónépe után „hobbit“ becenéven emlegetett hominida alig egy méter magas lehetett, a karja hosszú volt, a feje pedig testéhez képest feltűnően kisebb, mint a vele egykorú emberelődöké.
Az indonéziai hobbitot felfedezői az emberrel közös nembe sorolták, és – mint új emberfajt – Homo floresiensisnek nevezték el. Ám rögtön felmerültek ellenérvek is. Voltak, akik úgy gondolták, hogy genetikai rendellenesség eredménye a különös testalkat. Fajtársunk, azaz Homo sapiens volt a törpe indonéz nőegyed, csak éppen a microcephalia (aprófejűség) nevű rendellenességben szenvedett.
Ralph Holloway, a New York-i Columbia Egyetem antropológusa és társai most megjelent tanulmányukban újabb érvet szolgáltatnak arra, hogy szó sincs önálló fajról. Mágneses rezonancia vizsgálatot (MR) végeztek egészséges és microcephaliás személyeken, valamint a Homo erectus és az Australopithecus koponyamaradványain. A kapott adatokat azután összehasonlították a hobbit koponyájáról vett méretekkel. Kiderült, hogy az indonéziai kis ember adatai eltérnek a Homo erectus és a modern ember megfelelő paramétereitől, ugyanakkor feltűnően hasonlítanak a microcephaliás betegeknél kapott képhez. Mindebből Holloway egyértelműen levonja a következtetést: a hobbit nem új emberfaj képviselője, hanem torz ember.
Nem minden kutatót győznek meg Holloway érvei. Peter Brown, a New England-i (Ausztrália) Armidale Egyetem paleontológusa, a hobbitot megtaláló csapat tagja úgy véli, az amerikai antropológus egyes adatokból téves következtetésre jut, valamint egy sor fontos tulajdonságot nem vesz figyelembe – például egyáltalán nem foglalkozik az agy testhez viszonyított méretével. Más kutatók – élükön Dean Falkkal, a Floridai Állami Egyetem (Tallahassee) antropológusával – azt hangsúlyozzák, hogy Holloway mérései nem adnak valós képet a koponyáról; erre a célra sokkal jobb módszer az általuk bevetett kompjutertomográfia (CT), mint az MR.
Újabb érvvel gazdagodtak, akik szerint a Homo floresiensis valójában torz Homo sapiens. Ám nagyon valószínű, hogy a most megjelent tanulmány sem fogja lezárni a vitát – fogunk még hallani az indonéz hobbitról.
Forrás: NatureNews