Felpörgetett evolúció a tenger mélyén
Valósággal hemzsegnek a furcsábbnál furcsább állatok azoknál a vulkanikus képződményeknél, amelyeket most találtak meg kutatók az Atlanti-óceán északi vizeinek mélyén. Ilyen „füstölgőket” az óceánnak e régiójában még nem ismertek a tudósok.
Fémszulfid-tartalmú oszlopok mintegy 3000 méter mélyen a tengerszint alatt, a Moytirra-mezőn. Fotó: Marine Institute
A Celtic Explorer nevű mélytengeri kutatórobot (ROV) segítségével ír tudósok vizsgálták az észak-atlanti vizek mélyét. Legnagyobb meglepetésükre hatalmas füstölgő hasadékokból és háromemeletes kéményekből álló rendszert fedeztek fel. Jon Copley tengerbiológus szerint ez a vulkanikusan különösen aktív terület az evolúció melegágya, ahol temérdek furcsa állat „mintegy ezer év óta él”.
A „füstölgő-mező” a közép-atlanti hátság északi része közelében fekszik, ahol az eurázsiai és az észak-amerikai óceáni lemez szétválik. Az első hidrotermális kéményeket az Azori-szigetektől északra találták, mintegy 3000 méter mélyen – mondta a kutatás vezetője, Andy Wheeler. „Ez a mező egy meredek, 200 méteres törésvonal okozta perem alján fekszik. A kutatócsoport robotja a bakteriális iszappal borított sziklafal mentén ereszkedett le, és a merülés közben láttuk a mélyből fölfelé szálló füstöt. Aztán odalent megtaláltuk a felénk nyúló kéményeket” – emlékezik a „füstölgők” felfedezésére az írországi Cork egyetem geológusa.
A tudósok ezt a területet egy ősi ír mítosz nyomán Moytirra-nak – „az oszlopok földjének” – nevezték el.
A mélytengeri „füstölgők” akkor keletkeznek, amikor a tengerfenék alatt húzódó, vulkanikusan felmelegített forró víz tör elő. Ez valójában különböző árványi anyagok oldata, amely a hidegebb vízzel keveredve lehűl, és gyűrű alakban kicsapódnak belőle az oldott anyagok. Ezekből épülnek fel a szabálytalan, bütykös felszínű kémények, amelyek annyira mélyen találhatók, hogy az ROV csak a sziklafalat és a kémények tetejét tudja vizsgálni. Amint kiderült, a „füstölgők” fémtartalma olyan magas, hogy már felvetődött azok ipari felhasználásának lehetősége is.
Füstölgő kémények az Atlanti-óceán alatt.
Fotó: Marine Institute
A Csendes- és Atlanti-óceánban található „füstölgők” a felfedezésük óta a tengerbiológusok és az élet kialakulásával, illetve fejlődésével foglalkozó tudósok figyelmének középpontjában állnak. Ez alól a Moytirra sem kivétel: itt is a teljes sötétséghez, a forrósághoz és a hatalmas víznyomáshoz alkalmazkodott élőlények egész sorát találták. A nagyfelbontású képek és a felszínre hozott minták alapján kiderült, hogy az itteni „füstölgőknél” is számos rák, féregfajta, mélytengeri hal és különféle mikrobák élnek, amelyek biokémiai folyamatai és élettani tulajdonságai alapvetően eltérnek az óceánfenék többi területén tapasztaltaktól. „Találtunk egy garnélarákot, amely szeme elcsökevényesedett, de ehelyett a mellkasán kifejlődött egy teljesen új típusú látószerve, amellyel képes érzékelni az infravörös fényt, tehát végső soron a hősugárzást. Ez kitűnő példa arra, mi történik az élő szervezetekkel, ha elszigetelődnek, és az evolúciójuk felpörög” – mondta Wheeler.
A tudósok szerint az észak-atlanti „füstölgők” egyelőre több kérdést vetnek fel, mint amennyire választ adnak. A kutatásnak például azt is ki kell derítenie, hogy vajon van-e kapcsolat az óceán más területein található „füstölgő-mezők” és a Moytirra, illetve a sekélyebb tengerek élővilága között.
Forrás: NGN