Rejtőzködő tengeri teknősök
A különösen veszélyeztetett cserepes teknősök rejtőzködő populációira bukkantak kutatók a Csendes-óceán keleti partvidékénél. Az itt húzódó mangrove erdők mélyén sok tengeri hüllő talált menedéket.
Fotó: dreamstime.com
A tengeri teknősök műholdas követése meglepő eredményt hozott. Egy nemzetközi kutatócsoport cserepes teknősökre (Eretmochelys imbricata) szerelt jeladó eszközöket, amelyek segítségével akár három esztendőn keresztül is képesek voltak folyamatosan nyomon követni a vándorlásukat.
A kutatást Alexander Gaos, a San Diego-i Állami Egyetem munkatársa vezette. Ő és kollégái négy országban – El Salvadorban, Hondurasban, Nicaraguában és Ecuadorban – helyeztek nyomkövetőket a cserepes teknősökre. A megfigyelések során kiderült, hogy ezek közül a tengeri hüllők közül sok felnőtt állat a partvidék folyótorkolatainak mangrove erdeiben állapodott meg. „A tengeri teknősökkel foglalkozó kutatók az elmúlt évtizedekben úgy tudták, hogy ezek a hüllők a Csendes-óceánnak erről a vidékéről eltűntek. Annak ellenére, hogy rengeteg tudományos program dolgozott a teknősök védelmén, senki sem talált itt cserepes teknőst. Az eredményeink segítenek ezt megmagyarázni: a cserepes teknősök elbújtak a mangrove mocsarakban” – mondta Alexander Gaos.
Az a tény, hogy most e súlyosan veszélyeztetett faj eddig rejtett populációira bukkantak, nem sokat változtat azon, hogy a cserepes teknős a kihalás szélén áll. A faj az óceánok trópusi övében, a két térítő között egykor lényegében mindenütt előfordult, de a mértéktelen vadászata, a modern halászati eszközök, a környezetszennyezés és a tojásrakó-helynek alkalmas, zavartalan tengerpartok megfogyatkozása miatt erősen megritkult az állománya. 1982 óra szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján, amelyben 1996-ban a kihalófélben lévő fajok közé sorolták. A mindenevő teknősök az étrendjükben előkelő helyen szereplő medúzák révén rengeteg mérgező anyagot halmoznak fel a szervezetükben, ezért a húsuk elfogyasztása nem tanácsos, a páncéljukból azonban évszázadokon keresztül rengeteg használati tárgyat készítettek – s készítenek ma is az illegálisan kifogott példányokból.
A kutatók nem tudják, miért keresik fel a cserepes teknősök a mangrove erdőket, de az új felfedezés nagyban hozzájárulhat e különösen veszélyeztetett faj jobb megismerésében, és remélhetően a megmentésében.
Forrás: BBC
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
