Indul a Nanobusz!
Víztaszító labirintusban menekülő esőcsepp, a lepkék szivárványszínének titkai, nanométerekben mérő/számoló futópad – a nanovilág csodáit mutatja be az MTA mobil kiállítása, amely most indul hároméves országjáró körútjára.
A nanotudomány korunk kulcstechnológiája, fejlődése forradalmasítja a gyógyszeripart, a mezőgazdaságot, a gyártási módszereket, az elektronikát és a textilipart. A nanotechnológia világa a milliméter milliomodrészének megfelelő mérettartomány, amelyben az anyagok fizikai tulajdonságai jelentősen módosulnak. A Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet hitelesen és érdekfeszítően mutatja be e rohamosan fejlődő tudományágat, amelynek művelői egy szabad szemmel láthatatlan világban dolgoznak. Elindításával az MTA a középiskolások számára országszerte megteremti a játékos, szellemi izgalmakkal teli tanulás lehetőségét, kalandossá és színessé teszi a természettudományok oktatását, a hétköznapok közelségébe hozva a kutatások eredményeit.
Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia elnöke átadja a Nanobusz indítókulcsát Egyed Lászlónak, a Csodák Palotája igazgatójának.
„A tudomány mozgásban” – a 36 négyzetméteres Nanobuszon a nanotechnológia egyik vívmányaként ismert LED-ek világítanak, padlózata különleges antibakteriális burkolatú, áramellátásának egy részét napelemek biztosítják. A tervek szerint az egykori tömegközlekedési eszközből átalakított jármű – melyet mostantól a Csodák Palotája üzemeltet – a következő három évben ötven helyszínre is eljut.
A Nanobuszra „felszállva” másként fogjuk látni a minket körülvevő, megszokottnak hitt világot. A látogató szeme elé azonnal a levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú lebegő részecskék látványa tárul. Az interaktív kiállításon olyan kísérletek elvégzésére, rendhagyó tanórák szervezésére is lehetőség nyílik, amelyeket az iskolák felszereltsége nem mindenütt tesz lehetővé, és amelyek a felfedezés élményét, a tanulás közös örömét adhatják az „utasoknak”.
Forrás: MTA
Egyre több fiatalnál alakul ki gyulladásos bélbetegség
Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma. Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, minden ötödik gyermeket is érint.
Részecskefizikai együttműködés globális kérdések nyomában
Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel? Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.
Szimbiózis segíthette a túlélést
A cikászok egykor elképesztő bőségben nőttek bolygónkon, ám a legtöbbjük a dinoszauruszokkal együtt kihalt.
Miként lehet a legtöbbet kihozni a lehullott levelekből?
Az erdőkben teljesen jól működik a természetes körforgás, azonban a kertekben, parkokban, utcákon egész más a helyzetet.
Nem képes csodákra az agyunk
A közhiedelem és a tudományos közvélemény is úgy tartja, agyunk bizonyos sérülések után képes újrahuzalozni magát – egy új kutatás azonban megcáfolta ezt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
