Kreativitás és függőség: van összefüggés?

A függőség nem korlátozódik a drogokra: az étel, a szex és a halál közeli élmény ugyanolyan csábító erejű lehet.
Fotó: profimedia

Bármilyen alkohol fogyasztása; különféle fehér porok; gyermekorvos által felírt tabletta a figyelemhiány kezelésére. Akármi legyen is a méreg, a függőségért olykor hatalmas árat kell fizetni.

A szenvedélybetegek sorában gyakran találunk híres művészeket is. Felmerült tehát a kérdés: Vajon valóban létezik összefüggés kreativitás és függőség között? Ennek járt utána a Scientific American, a David Lindennel készített interjúban. A Johns Hopkins Egyetem Orvosi Karának neurológusa úgy gondolja, hogy a kapcsolat nem kreativitás és függősség között áll fenn, inkább a függőség és azok között a dolgok között, amik a kreativitás előfeltételei.

Az örökléstan alapján tudható, hogy a függőségre való hajlam 40 százalékban genetikailag meghatározott. Nincs egyetlen függőséget kiváltó gén, és a függőség kockázatának átadásáért felelős valamennyi gén sem ismert még. Az általunk ismert géneknek a dopamin nevű ingerületátvivő anyaghoz van közük, ami a gyönyör és jutalom érzéséért felel.

Nem azért válik valaki függővé, mert erősebben átéli a gyönyör érzését. Ellenkezőleg. A függőségre hajlamos emberek gyengébben érzékelik a gyönyört, ezért hajlamosak arra, hogy több mindent kipróbáljanak, hogy erősebben éljék át. Az ún. gátolt dopamin elméletet patkányok és majmok agyáról készült számítógépes felvételek és biokémiai kísérletek támasztják alá. A tétel igaz az étel, a szex és a szerencsejátékok okozta függőségre is.

Többféle genetikai változat felel a dopamin-rendszer, különösen a D2 receptorok alulműködéséért. Akik ezen változatok valamelyikét hordozzák, azok nagyobb mértékben kockázatvállalók, újdonságkeresők és kényszeresek. Ezek a tulajdonságok nem kifejezetten kreatívak, de kreativitáshoz vezethetnek, és segíthetnek a siker elérésében.

A genetikai hajlam azonban csak 40 százalék. Előfordulhat, hogy valaki az örökölt genetikai változatok ellenére sem lesz függő, és az is, hogy a fent említett genetikai változatok nélkül is azzá válik.

David Linden elmondja az beszélgetés során, hogy a függőség megszüntetése  után általában nem csökken a kreativitás. A gyógyulással nem változnak meg a gének, de maga a gyógyulás sokszor egész életen át tart, a páciensek sóvárgásukat viselkedési mintákkal próbálják csökkenteni.

Az egyetlen biztos dolog, amit a függőség kialakulásáról és a visszaesésről tudunk az, hogy stressz váltja ki. A drogosokkal foglalkozók tudják: kudarc esetén nő a visszaesés veszélye.
A stressz biológiai jelenség. Amikor az ember veszekszik, vagy egy betegséget próbál legyűrni, a test stresszhormonokat bocsát ki, amelyek megkötik az agy öröm-áramkörének receptorait. Ez váltja ki a sóvárgást… Genetika és stressz: ez a két legfontosabb tényező a függőség kialakulásában – mondja a neurológus professzor.

Forrás: scientificamerican