Élenjáró kutatások koreai támogatással

Egy napon két új, csúcstechnológiás kutatólabort avattak az MTA kutatóintézeteiben. Az egyikben az érzelmek agyi lenyomatának vizsgálatán, a másikban a Nap energiatermelését másoló eljáráshoz nélkülözhetetlen mérési módszereken dolgoznak. Mindkét fejlesztés koreai támogatással valósult meg.
„A Koreai Köztársaság, mivel vonzónak találta az MTA kutatóintézeteinek tudományos teljesítőképességét, kiterjeszti európai kutatásait, és lehetőséget biztosít nemzetközileg elismert magyar kutatóknak, hogy a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács (KRCF) támogatásával végezzenek tudományos munkát, különös tekintettel a kiemelt jelentőségű felfedező kutatásokra” – hangzott el azon a múlt heti ünnepségen, amely során két új, koreai-magyar kutatóhelyet avattak fel Budapesten. A Magyar Tudományos Akadémiához hasonlóan közfeladatokat ellátó és közpénzből finanszírozott, főállású kutatók hálózatát fenntartó KRCF az idén 130 millió forintot biztosít az agykutatásban élenjárónak számító empátiakutatásokra és a Nap hőtermelő folyamatainak elemzését szolgáló mérésekre.
Az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet (MTA KOKI) a koreai partnerrel közösen az egyik legfontosabb emberi tulajdonság, az empátia még felfedezésre váró idegrendszeri alapjait vizsgálja. A kutatásban öt magyar és három koreai tudós vesz részt, Acsády László professzor vezetésével. A szóbeli kommunikáció nélkül, pusztán megfigyelések útján kialakuló empatikus élmény teszi lehetővé, hogy megértsük más emberek érzelmi állapotát, félelmét, fájdalmát, haragját vagy boldogságát. Az MTA KOKI Thalamus Kutatócsoportjának tagjai a koreai partnerek által kifejlesztett viselkedési teszt eredményeit használják fel, kiegészítve a magyar kutatók anatómiai és fiziológiai tapasztalataival. A kutatások számos mentális rendellenesség, például a poszt-traumatikus stressz, a skizofrénia, az autizmus, illetve a demencia megértéséhez járulhatnak hozzá.
Az energiatermeléshez szükséges ismereteinket gyarapíthatja az a fúziós diagnosztikai kutatási program, amelyben négy magyar és hét koreai kutató dolgozik, Zoletnik Sándor professzor vezetésével az MTA KFKI Részecske- és Magkutató Intézetében. A kutatás előterében a Nap energiatermelésének „lemásolása” áll. A vizsgálatok szerint a szabályozott nukleáris magfúziót a Földön 100 millió fokos, gáz halmazállapotú hidrogén plazmában lehetne megvalósítani. Ilyen forró anyagok összetartása csak mágneses terek segítségével képzelhető el. Az elmúlt évtizedekben több különleges berendezés épült e célra, és kiderült, hogy óriási kihívást jelent a rendkívüli körülmények közötti méréstechnika. Az MTA KFKI RMKI kutatói a magfúziónál alkalmazható mérési eljárások fejlesztését követő évben megtervezik, felépítik és használatba is helyezik azt a mérőberendezést, ami a koreai KSTAR elnevezésű termonukleáris kísérleti reaktoron végzett kutatásokhoz szükséges.
A 21. század csúcstechnológiájának felhasználásával épült két laboratórium idei avatását megelőzően kezdte meg működését két, ugyancsak világszínvonalú kutatóhely. A koreai parlament 2010-ben szavazott meg évi 300 ezer dolláros, projektenként körülbelül 32-32 millió forintos támogatást. Az egyik összeget a civilizációs betegségek (rák, diabétesz és idegrendszeri megbetegedések) kutatására fordíthatják az MTA Enzimológiai Intézetében, a másikat pedig az anyagtudományok legígéretesebb ágának tekintett grafénkutatásra, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében.
Forrás: ng.24.hu