A ftalátok veszélyei
Egy 2009-es tanulmány szerint a vinilpadlós laktérben élő svéd gyerekek nagyobb valószínűséggel lehetnek autisták. Ez volt az első eset, mely akkor a kutatókat is meglepte, hogy kémiai anyaggal (ftalátok) hozták kapcsolatba e betegséget.
Fotó: dreamstime
Az összefüggést felfedők egyike Bernard Weiss a Rochesteri Egyetem környezeti orvostan professzora szerint ez „érdekes és egyben zavarba ejtő”. További vizsgálatok kezdődtek arra irányulva, hogy egyes kémiai anyagok vagy kombinációik okozhatják-e az autizmust vagy más idegfejlődési rendellenességet.
Ftalátok
A ftálsav és észtereinek gyűjtőneve, szerves vegyületek. Főleg a PVC lágyítására használják – ettől lesz rugalmas. A ftálsav kis szénatomú alkoholokkal képzett észtereit oldószerként, lágyító- és rögzítőszerként használják. A dimetil-ftalát rovarűző hatású.
Azóta sok részletre fény derült. A nemzetközi Autism Genome Project 12 autizmusra hajlamosító gént azonosított. Egy, a Journal of Toxicology and Environmental Health-ben idén nyáron közölt ausztrál tanulmány alátámasztani látszik a korábbi feltevést: genetikai háttér és környezeti hatások együttesen okozhatják az autizmust, a higany is aktiválhatja a hajlamot. A Stanford University Joachim Hallmayer vezette csapat friss tanulmánya szerint a genetikai hajlamnál jóval nagyobb mértékben vannak hatással a környezeti tényezők, mint eddig hittük. A MIND Intézet kutatási igazgatója David G. Amaral vezeti a jelenleg is zajló, a betegség okait felfedni hivatott eddigi legátfogóbb kutatást: a különféle autizmus-típusokat igyekeznek elkülöníteni, hogy később ezek ismeretében személyre és típusra szabottan alkalmazhassanak megfelelő kezelési módokat. Amaral szerint az autizmus a rákbetegségekhez hasonlóan összetett s biztos benne, hogy minden embernél eltérő okokra vezethető vissza.
Előremutató, hogy kezdik mind többen belátni a veszélyeket, a 2011 novembemberében megrendezésre kerülő brüsszeli konferencián szó lesz a ftalát-mentes lágyítók fejlesztéséről. Szerencsére, mondja Krascsenits Zoltán vegyész, a felszíni vizekben szaporodó ftalátok kimutatására való szlovákiai módszer megálmodója: “Ha nem csökkentjük mihamarabb ezek mennyiségét, megnő a kockázat. Veszélybe kerülnek a Duna vizében élő egyszerű szervezetek, makrogerinctelenek, vízfelszíni poloskák, kagylók, csigák… Rájuk, méretüknél fogva a ftalátok kis koncentrációja is negatív hatással lehet, s a tápláléklánc részeként, annak végén közvetett úton a kifogott halak fogyasztása során az emberre is veszélyes lehet.”
Írta: Csibrányi Zoltán
Egyre több fiatalnál alakul ki gyulladásos bélbetegség
Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma. Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, minden ötödik gyermeket is érint.
Részecskefizikai együttműködés globális kérdések nyomában
Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel? Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.
Szimbiózis segíthette a túlélést
A cikászok egykor elképesztő bőségben nőttek bolygónkon, ám a legtöbbjük a dinoszauruszokkal együtt kihalt.
Miként lehet a legtöbbet kihozni a lehullott levelekből?
Az erdőkben teljesen jól működik a természetes körforgás, azonban a kertekben, parkokban, utcákon egész más a helyzetet.
Nem képes csodákra az agyunk
A közhiedelem és a tudományos közvélemény is úgy tartja, agyunk bizonyos sérülések után képes újrahuzalozni magát – egy új kutatás azonban megcáfolta ezt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
