Az árpabogár kutatásának 50 éve
A Journal of Integrated Pest Management új cikke beszámol a vörösnyakú árpabogár életmódjáról az ellene való védekezés múltjáról és jelenéről, valamint a most folyó kutatásokról.
Fotó: dreamstime
A vörösnyakú árpabogár (Oulema melanopus) a gabonafélék kártevője. Magyarországon is igen gyakori. Nálunk vetésfehérítő bogárnak is nevezik, mivel a lárvája csíkokban lehámozza a levelek egyik felszínét, a másikat azonban érintetlenül hagyja. A leveleken így fehér sávokból összeálló fehér foltok alakulnak ki. Európában és Ázsiában őshonos, ám az 1960-as évek elején behurcolták Észak-Amerikába. Először Michigan államban bukkant fel, de gyorsan terjedni kezdett, és ma már a legtöbb amerikai államban megtalálható. Számos pázsitfűfélén megél, de a zabnak, az árpának és a búzának különösen jelentős kártevője.
Bár sokat vizsgálták már a vörösnyakú árpabogár életmódját és populációdinamikáját, keveset tudni azokról a mechanizmusokról, amelyek befolyásolják a szaporodását és terjedését. Tömeges megjelenését ezért nehéz előre jelezni. Emiatt a délkeleti államok növénytermesztői a naptárnak megfelelően szórják ki a rovarirtószereket, ahelyett, hogy a bogarak egyedszáma alapján alkalmaznák az integrált védekezést.
A jövő feladata olyan új módszereket kialakítani, amelyekkel rávehetők a növénytermesztők arra, hogy újraértékeljék a búza rovarkártevői ellen bevetett tavaszi hadjárat módozatait, és inkább az integrált védekezést részesítsék előnyben.
Forrás: ScienceDaily
Termeszvárak az energia-hatékonyabb épületekért
Élő és lélegző, kisebb energiafelhasználású épületeket hozhatunk létre a termeszvárak megismerésén át.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Hosszú szünet után folytatódik a gravitációs hullámok megfigyelése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – közölte az ELTE az MTI-vel.
Kardfogú csúcsragadozó a perm végi kihalás küszöbén
A csúcsragadozó közvetlenül a 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási hullám előtt élt a mai Dél-Afrika területén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
