Az árpabogár kutatásának 50 éve

A Journal of Integrated Pest Management új cikke beszámol a vörösnyakú árpabogár életmódjáról az ellene való védekezés múltjáról és jelenéről, valamint a most folyó kutatásokról.
Fotó: dreamstime
A vörösnyakú árpabogár (Oulema melanopus) a gabonafélék kártevője. Magyarországon is igen gyakori. Nálunk vetésfehérítő bogárnak is nevezik, mivel a lárvája csíkokban lehámozza a levelek egyik felszínét, a másikat azonban érintetlenül hagyja. A leveleken így fehér sávokból összeálló fehér foltok alakulnak ki. Európában és Ázsiában őshonos, ám az 1960-as évek elején behurcolták Észak-Amerikába. Először Michigan államban bukkant fel, de gyorsan terjedni kezdett, és ma már a legtöbb amerikai államban megtalálható. Számos pázsitfűfélén megél, de a zabnak, az árpának és a búzának különösen jelentős kártevője.
Bár sokat vizsgálták már a vörösnyakú árpabogár életmódját és populációdinamikáját, keveset tudni azokról a mechanizmusokról, amelyek befolyásolják a szaporodását és terjedését. Tömeges megjelenését ezért nehéz előre jelezni. Emiatt a délkeleti államok növénytermesztői a naptárnak megfelelően szórják ki a rovarirtószereket, ahelyett, hogy a bogarak egyedszáma alapján alkalmaznák az integrált védekezést.
A jövő feladata olyan új módszereket kialakítani, amelyekkel rávehetők a növénytermesztők arra, hogy újraértékeljék a búza rovarkártevői ellen bevetett tavaszi hadjárat módozatait, és inkább az integrált védekezést részesítsék előnyben.
Forrás: ScienceDaily