Az ember evolúciója félrelépések sora

Régészek kutatnak a szibériai Gyenyiszova-barlangban.
Fotó: profimedia

A modern és az ősemberek fejlődéstörténete feltehetően sokkal bonyolultabb, mint azt eddig hitték – írják az Uppsalai Egyetem kutatói az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában. Eddig a szakértők úgy gondolták, hogy a modern ember Afrikából való kivándorlását követően legalább kétszer keveredett olyan embercsoportokkal, amelyek akkor már az eurázsiai kontinensen éltek.

Az egyik ilyen keveredés a modern ember és a neandervölgyi közt történt, a másik pedig Óceánia lakóinak ősei és a gyenyiszovai emberek között. Utóbbiakból a névadó szibériai Gyenyiszova-barlangban találtak kevés maradványt: egy kisujjpercet, egy fogat és egy lábujjpercet.

Pontus Skoglund és Mattias Jakobsson svéd kutatók most a korai emberek örökítő anyagában kerestek elváltozásokat, és azokat több mint 1500, ma élő, a világ számos tájáról származó emberével hasonlították össze. A vizsgálat kiderítette, hogy az ázsiai kontinensen, elsősorban Délkelet-Ázsiában is keveredett a modern és a gyenyiszovai ember. A ma ott élő emberek kromoszómáiban megtalálták az archaikus ősök genetikai nyomait. Mivel a világ más tájain élő embereknél nem leltek ilyen nyomokra, a kutatók úgy vélik, hogy a két populáció közti keveredés akkor következett be, amikor már szétváltak a délkelet-ázsiaiak és az európaiak útjai. Ez a jelenlegi ismeretek szerint időben nagyjából 23 000–45 000 évvel ezelőttre tehető, de akár jóval korábban is bekövetkezhetett – írják a kutatók.

A gyenyiszovai ember maradványait csak 2008-ban fedezték fel orosz régészek a dél-szibériai barlangban. A csontokból kinyert örökítőanyag arról tanúskodott, hogy azok egy addig ismeretlen ősembertípustól származtak. Ősei közösek voltak a neandervölgyiével, de fejlődése eltérő vonalon folytatódott.

Forrás: MTI/Die Welt