Neutrínók az irodalomban és a popzenében

Amint arról nemrégiben beszámoltunk, a CERN OPERA kísérletében a kutatók a neutrínók sebességét nagyobbnak találták a fénysebességnél, mely Albert Einstein 1905-ös speciális relativitáselméletében mint felső határsebesség szerepel, s melynél az elmélet szerint semmi sem haladhat gyorsabban. Amennyiben a kutatóknak igaza van, Einstein elmélete módosításra szorul.

A fizikusok szkeptikusan fogadták az eredményeket, és továbbra is szinte bizonyosak abban, hogy E még mindig egyenlő mc négyzettel. Ez azonban nem akadályozta meg a neutrínókat abban, hogy a kultúra újra felfedezze őket. A neutrínók utoljára talán 1960 körül voltak hasonlóan híresek, amiről John Updlike a The New Yorker magazinnak írott, Cosmic Gall című verse is megemlékezik.

Kozmikus keserűség
Neutrínó, roppant kicsi,
Se töltése, se tömege,
Még a társa sem érdekli,
A föld egy golyó közepe,
Melyen csak úgy áthalad,
Mint egy előcsarnokon, mint foton az üvegen,
S a legfinomabb gázakon, fallal őrzött tereken, a bronzon és az acélon.
Felhergelheti a csődört,
Osztályhatár nem akadály,
Keresztülfúrja a bőröd,
A testeden ki- és bejár,
Fejeden át a talajba;
Éjszaka betör Nepálba,
Átfúrja a szeretőt,
S az ágyban, hogyha megcsodálod,
Bosszantod a kétkedőt.
(fordította: Soltész József)

A relativitáselmélet egyébként lehetővé teszi bizonyos részecskék számára, hogy azok a fénynél gyorsabban haladjanak. E hipotetikus részecskéket a fizikusok tachionnak nevezték el, de a bibi az, hogy képzetes tömeggel kellene rendelkezniük – bármit is jelentsen az. A fénynél gyorsabb részecskék emellett visszafelé haladhatnának az időben, ami kauzalitási problémákat is felvetne, így a fizikusok az egyenletek e megoldásait rendszerint elvetik, és közben hevesen vitatkoznak az eredményekről.

Egy cikkben például a Bostoni Egyetem két professzora, Andrew G. Cohen, és a Nobel-díjas Sheldon L. Glashow kimutatták, hogy amennyiben a neutrínók valóban a fénynél gyorsabban haladnának, úgy új részecskék garmadát keltenék, miáltal energiájuk folyamatosan csökkenne, ilyen jelenséget azonban nem tapasztaltak az OPERA kísérletben.

John Learned, a Hawaii Egyetem neutrínófizikusa szerint a kísérlet eredményei valószínűleg hibásak, ugyanakkor nem könnyű elutasítani sem azokat. „Nagyon valószínűtlen, hogy egy külső szemlélő mutasson rá a hibára, mert az vélhetően a részletekben bújik meg, melyet csak az illetékesek ismernek.” – Mondja  a tudós.

Forrás: nytimes

Kacsolódó cikkünk a Magazinban:
Földmélyi Univerzum, National Geographic Magyarország magazin, 2011. április