Hogyan repül a légy?
A legyek igazi légiakrobaták, pedig a testükhöz képest kicsi a szárnyuk. A München melletti Martinsried-ben működő Max Planck Biokémiai Intézet kutatói megtalálták a repülőizmok kialakulását szabályozó genetikai kapcsolót.
Fotó: Frank Schnorrer / Copyright: MPI of Biochemistry
„A spalt gén nélkülözhetetlen az ultragyors repülőizmok létrejöttéhez, – mondja Frank Schnorrer, az izomdinamikai kutatócsoport vezetője. – Nélküle a legyekben a repülőizmok helyett közönséges lábizmok képződnek.”
A legyek kis szárnyainak nagyon gyorsan kell csapkodniuk – ez az oka a jellegzetes zümmögésnek. A ecetmuslinca (Drosophila melanogaster) repülőizmai másodpercenként 200-szor húzódnak össze és ernyednek el – vajon hogyan?
A test mozgásait, így a szárny oszcillációját is az izmok szabályozzák. De a repülőizmok különlegesek. Összehúzódásaikat az idegi utasításokon kívül a megfeszülésük is kiválthatja. A legyeknek kétféle repülőizmuk van: az egyik lefelé mozdítja a szárnyat, s közben megfeszíti a másikat, ami ekkor összehúzódik. A szárny így felcsapódik, s megkezdődik stabil oszcilláció.
A kutatók a gének célzott némításával azonosították a repülőizmok kialakulásához szükséges kapcsolót, a „spalt”-ot. Az ilyen transzkripciós faktoroknak fontos szerepük van a genetikai információ RNS-be, majd fehérjékké történő átírásában. A spalt csak a repülőizmokban van jelen, és ez teszi lehetővé a miofibrillumok speciális felépítése. Az izomrostok ezen összetevői miatt húzódnak össze az izmok, amikor megfeszülnek. A spalt nélkül a légy nem tud repülni, mivel repülőizmai nem reagálnak a feszülésre.
Az eredmények orvosilag is fontosak lehetnek. „Az ember vázizmaiban nincs spalt – magyarázza Schnorrer. – A szívizomban viszont jelen van, és a kamra feszülése befolyásolja is a szívverés intenzitását. Azt még ki kell deríteni, hogy a szívritmus szabályozásában van-e szerepe.”
Forrás: redOrbit
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Az agyunkban van a desszertgyomrunk
Desszertgyomornak csúfolt az a képességünk, hogy miután degeszre ettük magunkat az ebéddel, még be tudunk falni nem kevés süteményt is.
Negyven percig működött a holdra szállt magyar műszer
Bár nem tudta teljesíteni eredetileg tervezett feladatát, még így is történelminek tekinthető a Puli Vízszimatoló küldetése.
Szupernóva hatott volna egyes vírusokra?
A Tanganyika-tó halait 2-3 millió éve vírusok sokasága támadta meg – egy új, eléggé vad elképzelés szerint ezek egy szupernóva hatására alakulhattak ki.
Lelassult a várható élettartam növekedése Európában
A lassulást 2011-től észlelték a szakemberek, és az okait is sikerült kideríteni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
