Szülői stressz hatása a gyermekre

Fotó: livescience

A felfedezés olyan folyamatot tár fel, amely szerint a gyerekkori élmények kihatnak a gyermek biológiájára, mondták a kutatók.

„Nagyon izgalmas kérdésről van szó. Sikerült kimutatnunk, hogy a korai gyermekkorban napi szinten átélt stressz, kamaszkorban is megfigyelhető változásokat okozhat a DNS-ben. Ez megerősíti, milyen fontosak a gyermekkor első évei, illetve  hogy milyen hosszú távú hatása van a családi környezetnek csecsemő- és kisgyermekkorban” – mondta Marilyn Essex, a Wisconsini Egyetem Orvosi és Közegészségügyi Karának pszichiáter professzora.

A kutatócsoport a környezet génekre gyakorolt hatását vizsgálta, amely ugyanakkor nem jár együtt az örökítő anyagot hordozó DNS szekvenciájának – a DNS-t felépítő bázisok sorrendjének – megváltozásával. Az úgynevezett metiláció során egy egyszerű molekula a DNS egyes részeihez kapcsolódva befolyásolja, hogy egy gén a környezeti vagy fizikai hatásokra reagál-e vagy sem.

A kutatók a szájnyálkahártya sejtjeiben lévő DNS-minták metilációs mintázata alapján jutottak erre a következtetésre. Több mint 100, tizenöt éves gyerektől vettek szájnyálkahártya-mintát, majd az eredményt összehasonlították ugyanezeknek a gyerekeknek a szüleitől 1990-91-ben vett adatokkal. A szülőket annak idején arra kérték, számoljanak be arról, mennyi stressz éri őket: ez lehetett a családon belül megnyilvánuló harag, depresszió, illetve a szülői szerepből vagy az anyagi helyzetből adódó stressz.

„Hosszú távon összegyűjtött adatokkal első ízben sikerült kimutatni, hogy a gyermek első éveiben a szülő által átélt szorongás vagy nehézség egy évtizeddel később is mérhető változást okoz a gyermeknél. Ez jól mutatja, miként ivódnak belénk egyes tapasztalatok és éreztetik hatásukat évek múltán is” – mondta Michael S. Kobor kutatásvezető, a Brit-Kolumbiai Egyetem munkatársa.

A gyermekük első évében, magas stressz-szintről beszámoló anyák serdülő korú gyermekeinél 139 helyen találtak magas metilációs szintet a DNS-láncon. A kutatás során a kamaszoknál 31 helyet hoztak összefüggésbe az apák által beszámolt magasabb stressz-szinttel, ekkor a gyerekek 3,5–4,5 évesek voltak.

A kutatás egyúttal azt mutatta, hogy míg az anyák stressz-szintje mind a lány-, mind a fiúgyermekeket érintette, az apákra ható stressz inkább a lányoknál okozott DNS-metilációt.

Mindez a korábbi kutatások eredményeit is alátámasztja, miszerint az apák távolléte, vagy a nevelésben való részvételük hiánya miatt a lányoknál korábban kezdődik a serdülőkor, ami hevesebb vérmérséklettel társul. Ez azonban nem igaz a fiúkra.

Forrás: LiveScience