Orrfújás, hidegrázás…

Miért télen vagyunk a leggyakrabban „megfázva”? Hogyan fertőznek a náthavírusok? Miért nincs oltás ellene? Mi a különbség az influenza és a nátha között? A szakértő válaszol.
Fotó: dreamstime
Az egyik leggyakoribb kérdés, hogy vajon miért nem létezik oltás az egyszerű nátha ellen. „Influenza ellen van, nátha ellen viszont nincs oltás. Ennek az az egyik oka, hogy míg az influenza súlyos, akár halálos fertőzést is okozhat, addig a nátha csak kellemetlen, de nem veszélyes: csupán felső légúti tüneteket okoznak – nem igazán éri meg oltást fejleszteni ellene” – válaszol Berencsi György virológus professzor. Az Országos Epidemiológiai Központ szaktanácsadó főorvosa hozzáteszi: náthát több mint 120 vírus okozhat, a kutatás, fejlesztés túl sokba kerülne. Bár voltak már kísérletek univerzális vakcina létrehozására, de eddig még nem járt sikerrel ez a próbálkozás.
A náthavírusokat az 1950-es évek óta kutatják, azóta, hogy feltalálták a több százezerszeres nagyítást lehetővé tévő elekronmikroszkópot.
Náthát rhinovírusok és coronavírusok okoznak, és jelenleg is fel-felbukkan egy-egy újabb náthavírus – tudjuk meg a professzortól. A terjedésük hasonló az influenzavíruséhoz: tüsszentéssel, illetve kézről-kézre átadással terjednek. „A náthát okozó vírusok fertőzött emberek által megfogott tárgyakon vagy magán az emberi kézen, akár 1 napig életben maradnak, így ha a kezünkkel a szemünket, orrunkat dörzsöljük vagy a szánkba nyúlunk, akkor máris lehetőséget teremtettünk a kórokozóknak, hogy új helyen szaporodjanak” – mondja a víruskutató.
Sajnos az sem jelent számunkra védettséget, ha már átestünk az összes, náthát okozó vírus által kiváltott fertőzésen, ugyanis a kialakult védettség csak körülbelül egy évre szól.
Létezik „megfázás” egyáltalán, vagy ez csak nagyanyáink legendáriumának része? Berencsi György szerint van köze a náthának a hideghez – csak nem úgy, ahogyan azt sokan gondolják!
A nátha vírusai akkor tudnak jól szaporodni a nyálkahártyánkon, ha az hűvös. A megtámadott csillószőrös hengerhám-sejtek szobahőmérsékleten egy különleges anyagot, úgynevezett interferont termelnek. Ez akadályozza meg, hogy a szomszédos sejteket is megtámadják a vírusok, ám az interferon a hűvös nyálkahártyán elveszíti hatásosságát, így a náthát okozó vírusok szaporodásnak indulnak, sorra támadják meg a nyálkahártya sejtjeit. Az orrunk belsejében lévő csillószőrök megbénulnak, ledermednek, így a felgyülemlő váladék nem tud távozni a szervezetből. Ezen a kitűnő „táptalajon” pedig később akár baktériumok is szaporodásnak indulhatnak, amelyek a közönséges nátha szövődményeit okozhatják.
Forrás: ng.24.hu/ÁNTSZ