Manipulált fotók leleplezése

Fotó: KEE & Fraid

A képszerkesztő szoftverek tökéletesítésével a fényképeken a modellek és hírességek külsejének radikális megváltoztatása egy pillanat műve, mondja Hany Farid, számítógépes szakember, aki digitális kriminalisztikát és képelemezést tanul a New Hampshire-i Darthmouth College-ben.  Évfolyamtársával, Eric Kee-vel közösen alkotott meg egy képelemző eszközt. A valóságtól elrugaszkodott, tökéletes testek reklámozása a hirdetésekben és magazinokban egyesek szerint étkezési rendellenességeket válthat ki, magyarázza Farid, ezért néhány ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Norvégia, törvényhozással kívánja elérni, hogy a digitálisan megváltoztatott képeket címkével lássák el.

Az új szoftver az eredeti és a manipulált kép összehasonlítása alapján egy skálát generál, amit a megjelentetett kép mellé nyomtatva az olvasók láthatnák, mennyire pontosan ábrázolja az eredetit, mondja Farid és Kee. Alkalmazása megmutatná, hogy a divatmagazinok és a reklámkészítés világában a retusálás milyen méreteket ölt. A szoftver a tudományos képek hamisítását is segítene leleplezni, állítják.

Nagyításért klikk a képre!

A manipulált képek címkével történő megjelölése azonban Farid szerint nem jelent tökéletes megoldást, mert minden megváltoztatott képet egyformán gyanúba kever. Azokat is, amelyeken jogos kiigazítást hajtottak végre, például vágással vagy a színek módosításával. Ezzel szemben Farid és Kee javaslata, ami 2011. november 28-án jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences USA internetes szaklapban, a változtatás mértéke szerint egytől ötig terjedő skálán osztályozza a képeket és 80 százalékos pontossággal azonosítja a manipuláció mértékét.

A tudományos képek hamisítása egyre nagyobb problémát jelent, mondja John Dahlberg, a tudományos integritást vizsgáló hivatal, az Office of Research Integrity Rockville-i (Maryland) irodájának nyomozati felügyeletét ellátó igazgatója. Az ő osztálya felel a kutatások esetén felmerült visszaélések kivizsgálásáért. „A tudományos közösség meglehetősen gátlástalannak tűnik a képek szépítésében” – mondja. Az általunk vizsgált esetek 70 százalékát a vitatható képek teszik ki.

A Farid és Kee által kifejlesztett szoftver vitathatatlan gyengéje, hogy az eredeti és a retusált képre is szüksége van, ismeri el Farid. Nehézséget okoz, hogy a kutatók nem mindig találják az eredeti fényképet, de Farid szerint, az eredeti kép nélkül lehetetlen megállapítani a hamisítás pontos mértékét. Állítása szerint a tudományos folyóiratok és a népszerű magazinok esetében is, az eredeti fotók benyújtásának kötelezettsége már önmagában a képek manipulálása ellen hatna.

Egyre több tudományos folyóirat vizsgálja a manipuláció jeleit a képeken, állítja Liz Williams, egy sejtbiológiai szaklap, a The Journal of Cell Biology főszerkesztője. Ennél a alpnál a képhamisítás elleni intézkedéseket nagy hírveréssel csaknem egy évtizede vezették be, de úgy tűnik nincs visszatartó ereje. „Az intézkedések bevezetése óta eltelt kilenc évben a helytelen és tisztességtelen képkezelés mértéke lényegében nem változott” – mondja. Az elfogadott cikkek körülbelül egy százalékát visszavonják a szaklektorálást követően, mert a képek manipulálása befolyásolta az adatok értelmezését.

Forrás: nature