A 2-es típusú cukorbetegség okozója

Fotó: dreamstime

A betegség alapja leggyakrabban az, hogy a szervezet által termelt inzulin nem tudja megfelelő mértékben kifejteni vércukorszint-csökkentő hatását. Ez általában a harminc év feletti, arra hajlamos és nem megfelelő életmódot folytató embereknél alakul ki, de az elhízott gyermekek körében is egyre gyakoribb. Az ebben a betegségben szenvedők, kevésbé érzékenyek a cukor sejtekbe való bejutását szabályozó hormonra, az inzulinra. A szervezet termel ugyan inzulint, de nem elegendőt ahhoz, hogy a normális vércukorszintet biztosítsa. Ezért szükségük lehet gyógyszeres kezelésre, egyes esetekben inzulinra is.

Pécsi kutatók nyolcéves munkájuk eredményeként arra jöttek rá, hogy a 2-es
típusú cukorbetegséget az egyik aminosav végleges módosulása okozza. Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikájának vezetője elmondta, hogy a felfedezést az áttörési jelenség okainak vizsgálata közben tették. A jelenség lényege, hogy a cukorbetegség felfedezésekor a betegek mindössze egy-két hétig nagyon intenzív inzulinkezelést kapnak. Ennek köszönhetően olyan változás jön létre a szervezetükben, amelynek hatására akár évekig sem szorulnak inzulinkezelésre, teljesen jó a cukorszintjük. „Kerestük, mi az, amit kéthetes intenzív kezeléssel így meg tudunk változtatni” – tette hozzá.

Tudták, ha a szervezetben bekövetkező károsodás a DNS károsodását okozza, akkor az megfordíthatatlan, tehát ezt elvetették. Mivel az áttörési jelenséghez egy-két hét szükséges, gondolták, az okot a fehérjéknél kell keresni. „Rájöttünk arra, hogy a fehérjék károsodása részben magyarázatot adhat az inzulinhatékonyság csökkenésére” – fogalmazott a professzor, majd utalt rá, hogy a fehérjékben van egy aminosav, amely oxidáció hatására képes hamis aminosavvá alakulni. Ez a hamis aminosav vagy bent van a fehérjében, vagy máshol képződik, ekkor a szervezet maga építi be oda.
„A hamis aminosav károsítja a szerkezetét és megváltoztatja a működését azon fehérjéknek, amelyek az inzulin hatására a sejten belül létrejövő jelet továbbítják. E jel hatására lyuk képződik a sejtfalon, ezen keresztül a cukor a vérből a sejtbe tud áramolni. E folyamat miatt csökken a vérben a cukor szintje. Ha azonban a jel károsodik, a lyuk nem képződik, a cukor pedig nem áramlik be a sejtbe.”

A felfedezés egyben utat nyit a kezelhetőség felé is. „A napokban beadott szabadalom az inzulinérzéketlenség, vagy hormonrezisztencia kialakulásáról szól. Itt még nincs szó kezelésről. Ha a szabadalmat megadják, és elegendő anyagi forrás áll rendelkezésre, folytatódhatnak az elméleti kutatások, és csak ezután jöhetnek a humán kísérletek. Évekre van szükség, amíg az új gyógyszerek és táplálékkiegészítők a mindennapos gyakorlatban alkalmazhatókká válnak” – mondta a klinika vezetője.

Forrás: MTI/Új Dunántúli Napló