Csimpánzokon végzett kísérletek korlátozása

Fotó: dreamstime

A csimpánzkísérletek szabályozásával foglalkozó bizottság két részre osztotta a kutatásokat. Ezentúl az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet nem támogatja a csimpánzok altatásával vagy bármilyen egészségügyi károsodásával (például vírusbejuttatás, műtétek) járó orvosbiológiai kutatások nagy részét.
A csimpánzokon végzett genetikai és viselkedési kísérleteket általában elfogadhatónak tartják. Ezek többsége folytatható a jelenlegi vagy némileg módosított formában, ugyanis általában nem invazívak, azaz nem szükséges hozzájuk elaltatni az állatokat, vagy más durva beavatkozást végezni rajtuk.

„A csimpánzok a legközelebbi rokonaink az állatvilágban, segítenek az emberi biológia megértésében, ennek megfelelően különleges figyelemmel és tisztelettel kell bánnunk velük” – mondja Francis Collins, a Nemzeti Egészségügyi Intézet igazgatója.
Collins úgy véli, hogy az új állásfoglalás nagyjából 37 kutatási programot érint, és ezeknek körülbelül a felét kell majd leállítani a támogatás megszűnése miatt, bár a bizottság a jövőbeni kísérletekről még nem döntött, a csimpánzokon végzett orvosbiológiai kutatások egyre inkább háttérbe szorulnak, mondta Andrew Rowan, az Egyesült Államok állatvédő ligájának tudományos elnöke.

“Az orvosbiológiai és a kutatási eljárások drámaian megváltoztak az utóbbi 25 évben. Ami szükséges volt 1980-ban, arra ma már nincs szükség, és amire szükség van ma, arra nem lesz szükség 2020-ban” – mondta Rowan. A laboratóriumi sejttenyészetek használata lehetővé teszi a kutatók számára, hogy nagyobb mennyiségű adathoz jussanak, sokkal könnyebben ellenőrizhető körülmények között. Ezek a tenyészetek egyre inkább felváltják a kísérleti állatokat, a csimpánzokat is beleértve.

Egyes szakemberek úgy vélik, hogy ha a csimpánzkísérletek most lefektetett kritériumait aprólékos pontossággal alkalmazzák,megszűnnek az ilyen kísérletek. Mások viszont az gondolják, hogy ha az állatokat megfelelő körültekintéssel, jó körülmények között,  igényeiknek figyelembevételével tartják, akkor senkinek sem lehet kifogása a kísérletek ellen.

Brian Hare, a főemlősök gondolkodási képességeit tanulmányozó kutató szerint az új irányelveknek semmilyen jelentős hatásuk nem lesz az ő szakterületén, mivel a nem invazív kísérletek zömét erre kijelölt állatkertekben vagy afrikai természetvédelmi területeken végzik. Ezeken a helyeken a csimpánzok és a többi nagy főemlős a természeteshez hasonló körülmények között él, s ez biztosítja a jó pszichés közérzetüket és a védelmüket egyaránt.
A csimpánzokon folytatott nagyszabású orvosi kísérleteknek azonban Hare szerint is leáldozott az ideje.

Forrás: livescience