Hírek az emberszabásúakról

Australopithecus sediba koponyája.
Fotó: Brett Eloff / Lee Berger és University of the Witwatersrand szívességéből

10. A legkorábbi modern ember Európában. A modern ember (Homo sapiens) 43000 évvel ezelőtti európai megjelenéséről ezidáig csak megmunkált kőeszközök alapján voltak becsléseink. A tavalyi évben két ősmaradványt is találtak. Előkerült egy 44000 éves felső állkapocs Angliában és két 45000 éves őrlőfog Olaszországban, melyek alátámasztják a korábbi becsléseket.

9. Lucy lábboltozata. Kétségtelen, hogy Lucy és fajtársai (Australopithecus afarensis) felegyenesedve jártak. A kérdés csak az, hogy idejük mekkora részében tették ezt. Egy nemrég felfedezett 3,2 millió éves lábfejcsont szerkezete arra utal, hogy az Australopithecus afarensis faj képviselőinek boltozatos lábfeje lehetett, így a modern emberhez hasonlóan járhattak. Nem kellett a fák tetején tartózkodniuk, noha még mindig nagyon jól tudhattak fára mászni.

8. A világ legkorábbi matraca. 77000 éves matracra leltek régészek Dél-Afrikában, mely 50000 évvel idősebb az eddig ismert matracleleteknél. A korai ember már tudta, hogyan tartsa távol a kellemetlen élősködőket. A fű- és sásfélék vékony rétegei közé olyan növény leveleit (Cryptocaria woodi) rakta, mely kémiai összetételével képes elpusztítani a szúnyogokat és egyéb kártékony rovarokat.

7. Hegymászó neandervölgyiek. A John Hopkins Egyetem matematikusainak elemzéséből úgy tűnik, hogy a hideghez alkalmazkodó neandervölgyi ember rövid végtagjai nem csak jobb hőháztartást tettek lehetővé, hanem megkönnyítették a „közlekedést” a hegyvidéki élőhelyeken. Combcsontjukhoz viszonyítva rövidebb sípcsontjuk volt, így a lépések kevesebb energiát igényeltek: hegymenetben kevésbé kellet a lábukat megemelniük.

6. Az első műterem. Dél-Afrikában (Blombos-barlang) 100000 éves műtermet fedeztek fel. A barlangban található festészeti nyersanyagok gyűjteménye tanúskodik a korai ember vegyészkedési hajlamáról, a tengeri fülcsiga házai pedig, amelyeket nyersanyagok tárolására használtak, a hosszútávú tervezés bizonyítékai.

5. Az Australopithecus nők kalandoztak, míg a férfiak otthon maradtak. Több majomfajjal ellentétben a csimpánzoknál és néhány embercsoportnál nem a hím, hanem a nőstény hagyja el a csoportot a felnőttkor elérésekor, és keres új csoportot. Most úgy tűnik, hogy az Australopithecusok is ezt a mintát követték. Australopithecus africanus és Paranthropus robustus egyedek fogainak stroncium-izotóp összetételét vizsgálták kutatók, melynek segítségével kideríthető az egyed felnőttkor előtti lakóhelye. Az eredmények szerint a nagyobb egyedek (feltehetően hímek) fogaiban a stroncium-izotóp aránya olyan, mint az élőhelyé, ahonnan a leletek származnak, míg a kisebb példányoknál (feltehetően nőstények) ez az arány nem felel meg az élőhelynek, ők máshol nőhettek fel.

4. Pre-Clovis-kultúra Észak-Amerikában. Az 1930-as évektől úgy tudjuk, hogy az első újvilági emberek a Clovis-kultúra képviselői voltak. 13000 évvel ezelőtt éltek, újfajta eszközeikről, a mikropengékről ismertek. Mégis, az utóbbi években többen azt feltételezték, hogy lehettek korábbi embercsoportok is Észak-Amerikában. Ezt támasztják alá a tavalyi év nagy felfedezései: 13200 -15500 éves közép-texasi kőeszközök és egy 13800 éves masztodon borda Washington államból, melyet pattintásos technikával alakítottak eszközzé.

3. A denisovaiak nyomai a modern ember DNS-ében. A denisovaiak egy olyan ősi embercsoport, akikről mostanáig csak annyit tudtunk, hogy 30000 – 50000 évvel ezelőtt éltek Eurázsiában. 2008-ban találtak a kutatók egy kisujjcsontot az Altai-hegység Denisova-barlangjában, és az abból kivont DNS alapján írták le ezt az addig ismeretlen ősembert. A tavalyi évben több tanulmány is kimutatta, hogy ez a misztikus populáció keveredett a délkelet-ázsiai, ausztrál, melanéziai, polinéziai és óceániai modern emberrel, akikben megtalálható a denisovai DNS.

2. Távol Afrikától, Arábiában. Hagyományosan úgy tudjuk, hogy a modern ember vándorlásának kezdetén Afrikát a Sínai-félszigeten keresztül hagyta el, és ért a Levante régióba. 2011-es leletek egy másik lehetséges vándorlási útvonalról tanúskodnak: a Vörös-tengeren keresztül az Arab-félsziget déli részére. Geológusok is megerősítették, hogy ebben a korszakban a klíma kedvező volt és az alacsonyabb tengerszint is lehetővé tette a vándorlást. Az Egyesült Arab Emirátusokban 125000 éves, Ománban pedig 106000 éves kőeszközöket találtak, ezek megfelelnek a Szomáliai-félsziget núbiai eszközeinek, így feltehetően az itt élő (modern) emberek vándorolhattak Ománba.

1. Australopithecus sediba, új jelölt „az ember őse” címre. A tavalyi évben láttak napvilágot az Australopithecus sediba, nemrégiben leírt új ősemberfajt elemző vizsgálatok eredményei, melyekből kiderül, hogy az 1,97 millió éve élt faj Australopithecus és Homo-jellegű vonásokat mutat. Ebből az következik, hogy ez a faj, vagy egy ehhez nagyon közel álló faj lehetett a mai ember csoportjának, a Homo génusznak a közvetlen őse.

Forrás: smithsonianmag

A dél-afrikai Malapa-barlangban talált Australopithecusról a magazin 2011 augusztusi számában olvashatnak cikket Még majom? Már ember? címmel.