Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Tudomány

Hírek az emberszabásúakról

National Geographic Magyarország

A 2011-es év emberi evolúcióval foglalkozó kutatásainak kiemelkedő eredményeiből válogattuk ki a tíz legfigyelemreméltóbbat.

Australopithecus sediba koponyája.
Fotó: Brett Eloff / Lee Berger és University of the Witwatersrand szívességéből

10. A legkorábbi modern ember Európában. A modern ember (Homo sapiens) 43000 évvel ezelőtti európai megjelenéséről ezidáig csak megmunkált kőeszközök alapján voltak becsléseink. A tavalyi évben két ősmaradványt is találtak. Előkerült egy 44000 éves felső állkapocs Angliában és két 45000 éves őrlőfog Olaszországban, melyek alátámasztják a korábbi becsléseket.

9. Lucy lábboltozata. Kétségtelen, hogy Lucy és fajtársai (Australopithecus afarensis) felegyenesedve jártak. A kérdés csak az, hogy idejük mekkora részében tették ezt. Egy nemrég felfedezett 3,2 millió éves lábfejcsont szerkezete arra utal, hogy az Australopithecus afarensis faj képviselőinek boltozatos lábfeje lehetett, így a modern emberhez hasonlóan járhattak. Nem kellett a fák tetején tartózkodniuk, noha még mindig nagyon jól tudhattak fára mászni.

8. A világ legkorábbi matraca. 77000 éves matracra leltek régészek Dél-Afrikában, mely 50000 évvel idősebb az eddig ismert matracleleteknél. A korai ember már tudta, hogyan tartsa távol a kellemetlen élősködőket. A fű- és sásfélék vékony rétegei közé olyan növény leveleit (Cryptocaria woodi) rakta, mely kémiai összetételével képes elpusztítani a szúnyogokat és egyéb kártékony rovarokat.

7. Hegymászó neandervölgyiek. A John Hopkins Egyetem matematikusainak elemzéséből úgy tűnik, hogy a hideghez alkalmazkodó neandervölgyi ember rövid végtagjai nem csak jobb hőháztartást tettek lehetővé, hanem megkönnyítették a „közlekedést” a hegyvidéki élőhelyeken. Combcsontjukhoz viszonyítva rövidebb sípcsontjuk volt, így a lépések kevesebb energiát igényeltek: hegymenetben kevésbé kellet a lábukat megemelniük.

6. Az első műterem. Dél-Afrikában (Blombos-barlang) 100000 éves műtermet fedeztek fel. A barlangban található festészeti nyersanyagok gyűjteménye tanúskodik a korai ember vegyészkedési hajlamáról, a tengeri fülcsiga házai pedig, amelyeket nyersanyagok tárolására használtak, a hosszútávú tervezés bizonyítékai.

5. Az Australopithecus nők kalandoztak, míg a férfiak otthon maradtak. Több majomfajjal ellentétben a csimpánzoknál és néhány embercsoportnál nem a hím, hanem a nőstény hagyja el a csoportot a felnőttkor elérésekor, és keres új csoportot. Most úgy tűnik, hogy az Australopithecusok is ezt a mintát követték. Australopithecus africanus és Paranthropus robustus egyedek fogainak stroncium-izotóp összetételét vizsgálták kutatók, melynek segítségével kideríthető az egyed felnőttkor előtti lakóhelye. Az eredmények szerint a nagyobb egyedek (feltehetően hímek) fogaiban a stroncium-izotóp aránya olyan, mint az élőhelyé, ahonnan a leletek származnak, míg a kisebb példányoknál (feltehetően nőstények) ez az arány nem felel meg az élőhelynek, ők máshol nőhettek fel.

4. Pre-Clovis-kultúra Észak-Amerikában. Az 1930-as évektől úgy tudjuk, hogy az első újvilági emberek a Clovis-kultúra képviselői voltak. 13000 évvel ezelőtt éltek, újfajta eszközeikről, a mikropengékről ismertek. Mégis, az utóbbi években többen azt feltételezték, hogy lehettek korábbi embercsoportok is Észak-Amerikában. Ezt támasztják alá a tavalyi év nagy felfedezései: 13200 -15500 éves közép-texasi kőeszközök és egy 13800 éves masztodon borda Washington államból, melyet pattintásos technikával alakítottak eszközzé.

3. A denisovaiak nyomai a modern ember DNS-ében. A denisovaiak egy olyan ősi embercsoport, akikről mostanáig csak annyit tudtunk, hogy 30000 – 50000 évvel ezelőtt éltek Eurázsiában. 2008-ban találtak a kutatók egy kisujjcsontot az Altai-hegység Denisova-barlangjában, és az abból kivont DNS alapján írták le ezt az addig ismeretlen ősembert. A tavalyi évben több tanulmány is kimutatta, hogy ez a misztikus populáció keveredett a délkelet-ázsiai, ausztrál, melanéziai, polinéziai és óceániai modern emberrel, akikben megtalálható a denisovai DNS.

2. Távol Afrikától, Arábiában. Hagyományosan úgy tudjuk, hogy a modern ember vándorlásának kezdetén Afrikát a Sínai-félszigeten keresztül hagyta el, és ért a Levante régióba. 2011-es leletek egy másik lehetséges vándorlási útvonalról tanúskodnak: a Vörös-tengeren keresztül az Arab-félsziget déli részére. Geológusok is megerősítették, hogy ebben a korszakban a klíma kedvező volt és az alacsonyabb tengerszint is lehetővé tette a vándorlást. Az Egyesült Arab Emirátusokban 125000 éves, Ománban pedig 106000 éves kőeszközöket találtak, ezek megfelelnek a Szomáliai-félsziget núbiai eszközeinek, így feltehetően az itt élő (modern) emberek vándorolhattak Ománba.

1. Australopithecus sediba, új jelölt „az ember őse” címre. A tavalyi évben láttak napvilágot az Australopithecus sediba, nemrégiben leírt új ősemberfajt elemző vizsgálatok eredményei, melyekből kiderül, hogy az 1,97 millió éve élt faj Australopithecus és Homo-jellegű vonásokat mutat. Ebből az következik, hogy ez a faj, vagy egy ehhez nagyon közel álló faj lehetett a mai ember csoportjának, a Homo génusznak a közvetlen őse.

Forrás: smithsonianmag

A dél-afrikai Malapa-barlangban talált Australopithecusról a magazin 2011 augusztusi számában olvashatnak cikket Még majom? Már ember? címmel.

Hozzászólások

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Az észlelések számának csökkenése nem feltétlenül negatívum, hiszen a halászhajók kiszorulásának következménye is lehet.

Így változik a kutyák személyisége az életük során

Így változik a kutyák személyisége az életük során

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben.

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

A mamutok és az óriáslajhárok mellett a kardfogú macskák a pleisztocén legismertebb állatai.

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Az eddigi tudományos ismeretek alapján az élelmiszerek és azok csomagolóanyagai nem játszanak szerepet a koronavírus terjedésében.

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Az észak-amerikai őslakosok a kontinens nyugati partvidékén egy hosszú szőrű kutyafajta bundáját nyírták úgy, ahogy másutt a juhokét.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket