A kutyák figyelnek ránk

Fotó: Miklósi Bernadett

A kutatók egy, a tekintet irányát észlelő számítógépes eszközzel vizsgálták, hogy a kutyák arrafelé néznek-e, mint a velük kommunikáló ember. A kísérletvezető személy, mielőtt tekintetét a tőle jobbra vagy balra elhelyezett edény felé fordította volna, szemkontaktust létesített a kutyával, és megszólította azt. Megállapították, hogy a kutyák nagyjából annyira hajlamosak követni egy személy tekintetét, mint a hat hónapos csecsemők.

Ennek alapján elképzelhető, hogy a kutyák a domesztikáció során fogékonnyá váltak az emberi kommunikációs jelzések némelyikére, s elődeink talán éppen e tulajdonság alapján részesítettek előnyben bizonyos egyedeket a szelekció közben, vélik a kutatók.

„A kutatást a csecsemőkkel kapcsolatos szakirodalom ihlette – mondja a tanulmány vezető szerzője, Téglás Ernő, a magyarországi Közép-európai Egyetem csecsemőpszichológusa. A szakemberek lényegében egy 2008-ban kisgyermekekkel elvégzett kísérletet ismételtek meg a kutyákkal.

Téglás és az ELTE Etológia Tanszékén dolgozó kollegái 16 felnőtt családi kutya szemmozgásait követték nyomon. Az ebek, amelyek semmiféle előtréninge nem vettek részt, videofelvételeket néztek, amelyben egy nő két egyforma edény valamelyikére fordította a figyelmét, miután „ráutaló” vagy „nem-ráutaló” módon a kutyához szólt.
A ráutaló jelzések, magyarázta Téglás, kommunikációs szándékot jeleznek. „Azt közlik a kutyával: „Hozzád szólok, nem máshoz, és most olyasmit fogok mondani, ami rád vonatkozik vagy fontos neked.”

Kommunikációs szándékát kifejezendő, a nő a felvételen az első kísérletben szemkontaktust létesített a kutyákkal, majd magas, gügyögő hangon azt mondta: „Szia kutya!” A második, nem-ráutaló kísérletben a nő nem nézett a kutyákra, és mintha egy másik felnőtthöz beszélne, mélyebb hangon mondta: „Szia kutya!”

A kutyák mindkét kísérletben nagyjából ugyanannyi ideig figyelték a nőt és az arcát, ám a ráutaló kísérletekben hosszabb ideig néztek ugyanarra az edényre, amelyikre a nő is.  Úgy tűnik, a csecsemőkhöz hasonlóan a kutyák is érzékenyek azon jelzésekre, amelyek egy személy hasznos információ közlési szándékára utalnak, mondta Téglás.

Juliane Kaminski német kognitív pszichológus úgy véli, a tanulmány eredményei egybevágnak más kutatásokkal, miszerint a kutyák értik a „kommunikáció szándék-dimenzióját” – ez az alkalmazkodás talán csak a kutyák sajátja.

„Nincs még egy faj, amely ilyen érzékeny lenne az emberi kommunikációs jelzésekre – írta Kaminski. – Még  ma élő legközelebbi rokonaink, az emberszabásúak sem fogékonyak ennyire az emberi kommunikációra.”

Téglás megjegyzi, hogy korábbi kutatások szerint a kutya legközelebbi rokona, a farkas jóval kevésbé képes értelmezni az emberi jelzéseket, például, hogy azok alapján találja meg az elrejtett jutalmat (még a kölyökkutyák is jobban teljesítenek a felnőtt farkasoknál.)
Téglás Ernő szerint egy kérdés még válaszra vár: Melyik kommunikációra utaló jelzés a fontosabb, a szemkontaktus vagy az irányított beszéd?

Forrás: LiveScience