A „gyorsasággén” nyomában
A híres telivér versenylovak mind rokonságban állnak, és genetikusok most megállapították, hogy valamennyien egyetlen őstől származnak. A „gyorsasággén,” amelynek eredményeiket köszönhetik, a jelek szerint egy genetikai rendellenesség.
Fotó: dreamstime
A dublini University College, Emmeline Hill vezette kutatócsoportja 22 mai lófajta 593 egyede, valamit 12 híres csődör múzeumban található mintáiból vett DNS-ét elemezte. A korszerű genetikai módszerekkel ugyanis már elég nagy biztonsággal megállapítható, milyen közös tulajdonságaik voltak e lovaknak.
„Az eredmények szerint a „gyorsasággén” egyetlen állatból, feltehetően egy nagyjából 300 éve élt brit kancából kiindulva terjedt el a telivérek között. Ez még a telivér versenylovak fajtájának kialakulása előtt történt, amikor a helyi brit lófajták voltak a legkiválóbb versenylovak,” – áll Hill nyilatkozatában.
Ne gondoljuk, hogy ez holmi elvont kutatás – szoros kapcsolatban áll egy óriási összegeket megmozgató sporttal, és ami még fontosabb, egy sor, a genetikai vonások öröklésére és nyomon követésére vonatkozó kérdéssel. Ha sikerül azonosítani a telivéreket oly gyorssá tevő géneket, akkor talán az emberek örökletes betegségeire utaló jeleket is könnyebb lesz megtalálni, vélik a kutatók. A telivérek azért alkalmasak e kutatásokra, mert leszármazásukról hosszú évszázadok óta gondos feljegyzések készülnek.
Minden igazán gyors lóban megtalálható két, az izomfejlődést befolyásoló gén, amelyek együtt soha nem fordulnak elő az igáslovakban, a szamarakban vagy a zebrákban.
A mindkét génnel rendelkező lovak mindig kiváló sprinterek voltak. Nem véletlen, hogy a Kentucky Derby 2 kilométeres távját a győztesek általában alig több mint 2 perc alatt teszik meg. A lassúbb, de kitartóbb lovaknál más génkombinációkat azonosítottak.
Forrás: abcnews
Miért csak bizonyos állatok válhattak kövületté?
A kísérleti régészet után itt a kísérleti őslénytan: svájci kutatók modern mintákat vizsgálva jöttek rá, miért fosszilizálódik az egyik állat, a másik pedig miért nem.
Stipsicz András kapta a Bolyai-díjat
Sulyok Tamás köztársasági elnök méltatta a kutatót.
Karikó Katalin segítségével nyílt új kutatóközpont
Az antimikrobiális és a gombaellenes terápiák fejlesztését segítő új központ nyílt Karikó Katalin
Az ember valóban tűzben edzett faj lehet
Az emberi evolúció kulcsfontosságú lépése volt a tűz megszelídítése, azonban tudjuk, a tűz égési sérülésekkel járhat – ez pedig egy új kutatás szerint visszahatott az evolúciónkra is.
A vártnál olcsóbb lehet a bolygónk lehűtése
Mivel a klímacéljainkat szinte biztosan nem fogjuk elérni, ezért szükség lesz arra, hogy aktívan hűtsük a bolygónkat, már persze, ha szeretnénk megtartani az emberi civilizációt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
