A fejlődéstörténetet átíró szivacsfosszília
Az állati élet első bizonyítékaként említett szivacsfosszíliákra bukkant tudósok egy csoportja Namíbiában. A felfedezés a szakemberek szerint átírhatja az állatok fejlődésének történetét.
A léptékvonal 100 mikrométert jelez. Fotó: South African Journal of Science
A kövületek alapján tudósok arra következtetnek, hogy az élet e formája az eddig véltnél már több tíz millió évvel korábban megjelent a Földön.
Az ősmaradványokat a Namíbia északi részén fekvő Etosha Nemzeti Parkban találták, de az afrikai ország más vidékein is azonosítottak hasonló leleteket, amelyek közül a legrégebbi 760 millió éves – adta hírül a hatfős nemzetközi tudóscsapat a South African Journal of Science című tudományos folyóiratban.
Az eddigi ismeretek alapján az állati életforma 600-650 millió évvel ezelőtt jelent meg a bolygón. A mostani felfedezés azonban 100-150 millió évvel korábbra tenné ezt az időpontot.
Tony Prave, a skóciai St. Andrews Egyetem geológusa, a tanulmány egyik szerzője szerint porszemnyi nagyságú, nedvesség felszívására képes és lyukakkal ellátott szivacsok voltak „ős-ős-ős-apáink”.
A fosszíliák kora egybecseng a genetikusok által az úgynevezett molekuláris óra kapcsán felállított hipotézissel. E módszer révén úgy határozzák meg egyes fajok korát, hogy a DNS-variánsaikat összevetik más fajokéval.
Forrás: MTI/ kpt/ ksb
Így mozognak együtt a sáskarajok
A sáskarajokról korábban az volt az elterjedt nézet, hogy egy rakás élettelen szemcséhez hasonlóan mozognak, az új kutatás azonban egészen más eredményre jutott, és ennek milliók élelmére, megélhetésére lehet hatása.
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Az agyunkban van a desszertgyomrunk
Desszertgyomornak csúfolt az a képességünk, hogy miután degeszre ettük magunkat az ebéddel, még be tudunk falni nem kevés süteményt is.
Negyven percig működött a holdra szállt magyar műszer
Bár nem tudta teljesíteni eredetileg tervezett feladatát, még így is történelminek tekinthető a Puli Vízszimatoló küldetése.
Szupernóva hatott volna egyes vírusokra?
A Tanganyika-tó halait 2-3 millió éve vírusok sokasága támadta meg – egy új, eléggé vad elképzelés szerint ezek egy szupernóva hatására alakulhattak ki.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
