Mitől véd a zebracsík?

Fotó dreamstime

A legyek csípése igen fájdalmas, továbbá a rovarok betegségek hordozói is lehetnek. Ha az állatoknak folyamatosan védekezni kell a vérszívók ellen, akkor nem tudnak nyugodtan legelni, s így kisebb a testsúlygyarapodásuk – olvasható a JEB honlapján.

Régóta viták tárgyát képezi a tudományos világban, hogy mi is lehet a szerepe a zebrák testmintázatának. Egyes vélemények szerint a csíkok a magas fűben való rejtőzködést segítik elő, más elképzelések szerint a vizuális illúziókeltés a szerepe, ugyanis a valóságosnál nagyobbnak láttatják a zebrát, ami előny lehet a ragadozókkal szemben. Felvetődtek olyan elképzelések is, hogy az egyéni jellegzetességeket mutató testmintázat a párválasztás során jelenthet előnyt. Az ELTE és a Lundi Egyetem kutatói viszont arra jöttek rá, hogy a keskeny csíkok kevéssé “vonzóak” a vérszívó rovarok számára.
Horváth Gábor, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének docense szerint a legyeket vonzza a vízszintesen polarizált fény, mivel a vízről visszatükröződő fény is pontosan ilyen. A bögölyfélék mindig víz közelében rakják le petéiket, ugyanis lárváiknak víz, vagy nedves talaj szükséges a kifejlődéshez, ezért a rovarok a vízszintesen polarizált fény segítségével tájékozódnak, hogy hol célszerű párosodniuk és lerakni a petéiket.

A bögölyfélék sokkal jobban “kedvelik” a sötét szőrzetű emlősöket, hiszen a bundájukról visszaverődő fény vízszintesen polarizált, ez segíti a vérszívókat a gazdaállat megtalálásában. A fehér szőrzetről viszont polarizálatlan fény verődik vissza, így nem vonzza a bögölyféléket.
A magyar és a svéd kutatók egy Budapesthez közeli lovastanyán tesztelték, hogy a legyek mennyire tartják vonzónak a fehér, sötét, valamint csíkos szőrzettel fedett maketteket, melyeket ragasztóval kentek be, s kétnaponta megszámolták a rájuk ragadt rovarok számát. A tudósok azt feltételezték, hogy a csíkos szőrzetre annyi bögöly repül, mint a feketére és fehérre átlagosan, de meglepetésükre a csíkos “modellt” a rovarok nagyrészt elkerülték.
A kutatók megmérték az élő zebrák csíkjainak szélességét, valamint a szőrzetükről visszaverődő fény polarizációs mintázatát is, majd azt látták, hogy az állat mintázata a böglyöket legkevésbé vonzó makettel egyezik meg.
“Arra a következtetésre jutottunk, hogy a zebra a törzsfejlődés során azért tett szert erre a keskeny csíkozású testmintázatra, hogy minél jobban elkerüljék őt a vérszívók” – olvasható a tanulmányban.
Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem evolúciós biológusa rámutat, hogy a kísérlet igen alapos volt, mindazonáltal nem zárja ki egyéb, a zebrák testmintázatára vonatkozó elméleteket sem.

MTI/ nfj bso ksb