„Bájos” az adu – kártyázzunk kvarkokkal!

Fel (u),  Le (d),  Furcsa (s),  Bájos (c),Tető (t),  Szépség (b)… Nem sok ember számára mondanak valamit ezek a kifejezések. Ám mindazok, akik az új, magyar fejlesztésű kártyajátékkal ütik el az időt a hosszú téli estéken, már pontosan tudják, hogy ezek a világegyetem legelemibb és egyben „legforróbb” építőköveinek, a kvarkoknak a tudományos elnevezései. Sőt, ha belejönnek a játékba, akkor már az sem jelent számukra megoldhatatlan problémát, hogy ezekből a részecskékből barionokat vagy netalán mezonokat állítsanak össze. A kvarkok ugyanis egymással, valamint antirészecskéikkel kombinálva alkotják a világegyetemet felépítő, nyugalmi tömeggel rendelkező elemi parányokat, mint például a protonokat és a neutronokat.

Csörgő Tamás, Török Csaba és Csörgő Judit A Csodák Palotájában, 2010-ben.

A kártyajáték ötlete 2008-ban két magyar fiatal, Török Csaba és Csörgő Judit fejéből egy szilveszteri bulin pattant ki. A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium természettudományos önképzőkörének egykori diákjai arra jöttek rá, hogy a kvarkok ismert elemi részecskékké alakítása a kártyák színei segítségével remekül modellezhető, ráadásul még szórakoztató is lehet. A fiatalok ma azt vallják, hogy az akkor hirtelenjében kiötlött, s az önképzőköri barátok körében debütált játék még kissé kezdetleges, de már igencsak szórakoztató volt. Később Csörgő Tamás fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, az Önképzőkör tudós patrónusa is beszállt a csapatba, így 2009-ben és 2010-ben újabb játékokat fejlesztettek.

2010-ben aztán a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézetében szakemberek előtt is bemutatták a részecskés kártyajátékokat  a fiatalok, és ugyanebben az esztendőben a 19. Ifjúsági Innovációs Tehetségkutató Versenyen is szép sikert értek el. Ennek eredményeként a játékokat  már a szélesebb nagyközönség is megismerhette, ugyanis a kiemelt dicséretet nyert részecskés kártyákat bemutatták a Csodák Palotájában rendezett kiállításon.

Az alapötletre újabb és újabb játékok épültek, mint például az Anti, a Kvarkanyag, a Kozmikus Záporok és a „Detektáljunk!”, amelyek az univerzum legmélyebb részecskefizikai összefüggéseit ismertetik meg az érdeklődőkkel, a maguk játékos módján.

Az immár egész játékcsaláddá fejlődött találmányról könyv is született, melyet a Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Fulbright Szövetség, az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségével karöltve szervezett „Meet the Scientist (Találkozz Tudóssal!)” című előadássorozat nyitó előadásán mutattak be Budapesten az Arany János Gimnáziumban 2010. november eléjén.  Néhány hét múlva pedig a játék nemzetközi bemutatására is sor került a 10. Zimányi Nehézionfizikai Téli Iskolán. Ennek az iskolának az egyik résztvevője, az amerikai Jeff Mitchell megtanult Judittól néhány játékot. A kártyákat elvitte magával Amerikába, ahol a hatéves kislányán „tesztelte” azt, majd a siker hatására eljuttatta kutatóintézete sajtóosztályára. Innen az események igencsak felpörögtek.

A világ első számú részecske és magfizikai kutatóintézete, az amerikai BNL cikke a magyar fiatalok által kitalát kártyajátékról, címlapsztori lett a BNL honlapján. Beszámolt a játékról az R&D Magazine, és riportot közölt róla a rangos Science magazin is, „Subatomic Shuffle (Szubatomi Keverés)” címmel. Az Európai Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, a CERN Bulletinje pedig „Playing with Particles (Játék a Részecskékkel)” címmel közölt riportot. A fiatal alkotók és mentoruk most abban reménykednek, hogy a nemzetközi tudományos körök érdeklődése és a játék hazai forgalomba kerülése után  hamarosan végre olyan befektető is akad, akinek a segítségével valódi, nemzetközi sikerre vihető ez a termékké fejlesztett szilveszteri ötlet.

Forrás: ng.24.hu/H. Á.