Elektromosság az út felszínének rezgéseiből
A kelet-hollandiai Hardenberg melletti autópályán végzett kutatás szerint, a rezgési energia alkalmas alternatív energiaforrása lehet út menti jelzőberendezéseknek. A vizsgálat bepillantást enged az energiatermelés új, innovatív formájába.
Fotó: PHYSORG
2011 őszén az N34-es autópálya felszínére piezoelektromos anyagot helyeztek, amely képes az elhaladó autók rezgéseit energiává alakítani. Az útszakasz adott részén a sebességhatár 100 km/h. A kísérlet célja volt a piezotechnológia alkalmazása az útépítésben. A kutatást a Tauw Tanácsadó és Mérnöki Ügynökség (Tauw advice and engineering agency) és a Twente-i Egyetem (University of Twente) végezte a holland Overijssel tartománnyal közreműködve.
A vizsgálat során arra keresték a választ, hogy lehet-e a forgalom rezgéseiből energiát nyerni, és ha igen, mennyit. A próbarendszert különböző időjárási körülmények között tesztelték 2011 októbere és decembere között.
A kutatók megállapították, hogy lehetséges energiát nyerni az útfelszínről piezoelektromos anyagok segítségével. A nyert energia mennyisége az elhaladó autók számától és a kihelyezett piezo egységek mennyiségétől is függ. A lassabban haladó járművek több energiát adtak, mint a gyorsabban mozgó társaik. Ennek megerősítéséhez további kísérletek is szükségesek.
A próbakísérlet alatt termelődött energiamennyiség túl kevés volt a forgalmi vagy utcai lámpák üzemeltetésére, azonban elegendő lehet kisebb energiaigényű eszközöknek, például vezeték nélküli mozgásszenzoroknak, amelyek észlelik a járműveket, és jelet küldenek, mondjuk a forgalmi lámpáknak. Ezek jelenleg főként elemekről vagy napelem-panelekről működnek. Ezen energiaforrásoknak alkalmas helyettesítője lehet a rezgési energia.
A projekt készítői elismerik, hogy a már meglévő útfelületbe igen nehézkes beépíteni piezo egységeket. A kísérlet elvégzésekor vékony rést vágtak az útfelületbe, majd acélborítású elemeket illesztettek bele. Kiderült azonban, hogy ez a borítás nem volt elég erős ahhoz, hogy ellenálljon az áthaladó forgalomnak, decemberben ki is lazult. Ez ugyan nem okozott balesetet, de a kísérletek néhány héttel korábban értek véget a tervezettnél.
A fejlesztők bíznak más alkalmazásokban is. A projekt vezetője, Simon Bos szerint a rezgési energia hasznosítása a már meglévő utakon ugyan nehéznek bizonyult, látnak lehetőségeket már meglévő, vagy új hidak és viaduktok esetében történő alkalmazásra.
Az eredmények ismeretében sokan érdeklődnek a rezgési energia további lehetőségei iránt. A piezoelemek nem csak hidak és viaduktok alá illeszthetők, hanem úti táblákhoz, fekvőrendőrökhöz, vagy akár vasútvonalak és vízelvezető csatornák mentén is alkalmazhatóak lehetnek.
Forrás: PHYSORG
Így mozognak együtt a sáskarajok
A sáskarajokról korábban az volt az elterjedt nézet, hogy egy rakás élettelen szemcséhez hasonlóan mozognak, az új kutatás azonban egészen más eredményre jutott, és ennek milliók élelmére, megélhetésére lehet hatása.
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Az agyunkban van a desszertgyomrunk
Desszertgyomornak csúfolt az a képességünk, hogy miután degeszre ettük magunkat az ebéddel, még be tudunk falni nem kevés süteményt is.
Negyven percig működött a holdra szállt magyar műszer
Bár nem tudta teljesíteni eredetileg tervezett feladatát, még így is történelminek tekinthető a Puli Vízszimatoló küldetése.
Szupernóva hatott volna egyes vírusokra?
A Tanganyika-tó halait 2-3 millió éve vírusok sokasága támadta meg – egy új, eléggé vad elképzelés szerint ezek egy szupernóva hatására alakulhattak ki.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
