Alkoholba fojtott búsongás
Már régóta kutatók vizsgálatainak tárgyát képezik a muslicák (Drosophila melanogaster). Seregnyi dolgozat íródott róluk, egy mostanában megjelent új amerikai tanulmány pedig állítja, nemcsak az ember sajátja, hogy alkalomadtán, amúgy búfelejtésképp alkoholhoz nyúl.
Fotó: dreamstime
A Science magazin oldalán közölt hír szerint a muslica hímjei az alkoholba fojtják bánatukat ha párosodás iránti próbálkozásaikat elutasítják a nőstények. Az aushburni Howard Hughes Orvosi Egyetem Kutatóközpontjában dolgozó Galit Shohat-Ophir a nevezett kutatásukkal kapcsolatos kérdésre kifejtette, vizsgálataik alatt „azt figyelték meg, hogy a szexuális elutasítás növeli a muslicák etanol-fogyasztását, míg a párzás csökkenti.” Mindennek oka pedig a San Francisco-i egyetem tudósai szerint az agyban keresendő.
Mint kiderítették, a muslicák agyában megtalálható neuropeptid F szintjének alkalmankénti változásaiban olyan szintű eltérések mutathatók ki, amelyek alapján biztosra veszik, ez a kiváltó oka a lerészegedésnek. Elutasítás esetén ugyanis csökken a hímek agyában a neuropeptid F szintje.
Mármost mindezen felismerés azért lehet érdekes, mert ahogy a Missouri Egyetem docense, a neorobiológia szakértője Troy Zars mondja: „Az új felfedezés a szerfogyasztás szociális és fizikai okainak jobb megértéséhez vezethet.” A biológus azonosította a relatíve egyszerű aggyal rendelkező legyek ama molekuláris mechanizmusait és idegi áramköreit, amik irányítják őket, felelősek viselkedésükért.
A kaliforniai kutatók által kiderített mutatók segíthetnek a szenvedélybetegségek kezelésében, ugyanis az emberi agyban található nagyon hasonló neuropeptid Y molekuláról ismeretes, hogy összefüggésbe hozható az olyan szélsőséges megnyilvánulásokkal, függőségekkel, mint a túlzott alkoholfogyasztás vagy a kábítószer-használat.
Az új ismeretek a kutatásvezető anatómus, neurológus professzorasszony Ulrike Heberlein vélekedése szerint is reményt villantanak fel. Ma már klinikai tesztek folynak azt kiderítendően is, hogy a neuropeptid Y szintjének mennyiben van köze a hangulatingadozásokhoz, a szorongáshoz valamint az elhízáshoz.
A kutatócsapat reménykedve hisz benne, a molekuláris jelzőként működő neuropeptid Y szintjének beállításával illetve kordában tartásával megváltoztathatóvá, szabályozhatóvá lehetne tenni a fent nevezett függőségeket.
Írta: Csibrányi Zoltán
Láthatunk még valaha a gyapjas mamutokat?
Egyre több helyen találkozhatunk olyan hírekkel, melyek kihalt fajok feltámasztásával kapcsolatos kérdéseket feszegetnek. Ez alkalommal nyerjünk egy kis bepillantást ebbe az érdekes, ám kihívásokkal teli témába.
Trópusi táj emlékét láthatjuk Magyarországon
Képzeljünk el egy trópusi esőerdőben zubogó patakot, ahogy bevájja magát a mészkőbe, körben, a különleges sziklaalakzatokon páfrányok, mohapárnák és vízpára. A víz formálta köveket ma is láthatjuk, méghozzá Magyarországon.
145 millió éves nyomokat őriz ez a tengerpart
A portugáliai Salema partjánál dinoszauruszok lábnyomait őrzik a sziklák.
A fájdalom nyelve világszerte azonos
Ha belerúgunk egy bútor lábába vagy elvágjuk az ujjunkat, anyanyelvtől függetlenül igen hasonlóan kiáltunk fel.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
