Ártalmasak lehetnek a konzervek
A Journal of the American Medical Association lapjain megjelenő tanulmány a biszfenol-A (BPA) eddig nem sejtett mértékű és főként forrású, fokozott veszélyeire figyelmeztet. A világon rengetegen esznek alkalmanként konzervlevest.
Elektronmikroszkópos felvételek egy normál és egy BPA-val kezelt majom agyáról. Jól látható a szinapszisok pusztulása. (A szinapszisokat kis nyílhegyek jelölik)
Fotó: Hajszán Tibor
A Harward kutatóinak eredményei tudniillik azt bizonyítják, a műanyagok adalékaként általánosan használatos biszfenol-A-t tartalmazó konzervált leveseket fogyasztók szervezetében fehalmozódik a vizsgált anyag. Egyébként, nem gondolná az ember, de a tárgyalt anyagot használják még orvosi eszközökben úgymint kanülök, katéterek, továbbá fogászati anyagoknál, például fogtöméseknél is. Megtalálható az élelmiszeripari csomagolóanyagokon, például befőttesüveg-tetők belső, rozsdásodást gátló műanyag bevonatán is.
Hihetetlennek hangozhat, de a harwardi vizsgálatok szerint azok vizeletében, akik 5 napon keresztül napi egyszer egy adagnyi konzervlevest megettek, azoknál a BPA növekedésének mértéke több mint 1200 százalékos volt. A hormonrendszerünkre jelentős mértékben rombolóan ható BPA káros hatásai egyébiránt összefüggésben vannak még a cukorbetegséggel is.
Régóta tudott, hogy a rendszeresen BPA tartalmú flakonokból ivók szervezetében megnő a BPA-szint. Ám Jenny Carwile, a harwardi tanulmány vezető szerzője szerint, természetesen kontrolcsoporttal végzett mérési eredményeik azt sugallják, hogy a konzervlevesek az eddig hitteknél még nagyobb aggodalomra adnak okot. Különösen, mert az egész Földet számba véve viszonylag széles körben elterjedtek. A fémből készült konzervdobozok belső, étellel érintkező felszínét BPA-tartalmú műanyag védőréteggel vonják be, és aztán ebből a védőrétegből kerül be, oldódik ki a BPA az élelmiszerbe.
Az se feledhető, amióta ez az anyag használatban van, évről évre jelentősebb mennyisége szennyezi a felszíni vizeket, imigyen aztán ivóvízrendszerekbe is bejut, ilyképp közvetlen úton juthat az emberek szervezetébe.
Káros hatását több más kutatás is alátámasztja. Érdeklődésünkre Hajszán Tibor agykutató, az amerikai Yale Egyetemen végzett BPA-val kapcsolatos kutatásai alapján azt mondja: „A BPA egyik legnagyobb veszélye, hogy már nagyon kis mennyiség szervezetbe jutása esetén is megfigyelhető majmok agyában az idegsejtek közötti kommunikációt szolgáló szinapszisok pusztulása. A tartósan fennálló szinapszis pusztulás pedig olyan betegségek kiváltó oka lehet, mint a depresszió, vagy az elbutulással járó Alzheimer-kór.”
Írta: Csibrányi Zoltán
Mennyire tükrözi a valóságot, amit a természetfilmeken látunk?
A filmek legtöbbször egy idealizált, érintetlen, embermentes környezetet mutatnak be, a valóság azonban sajnos távolról sem ilyen tiszta.
Pteroszauruszok sokasága lakta Oregon egykori partjait
Egy különlegesen gazdag kövület-együttesről úgy találták, egy része a repülő őshüllők guanója lehet.
Az egykori ausztrál óriás sas koalákat evett
A madárfaj maradványait apránként fedezték fel, mostanra tudtak meg annyit róla, hogy nevet is kaphatott.
Nagyobb adatforgalom mellett is kevesebb energiát fogyasztanak az 5G hálózatok
Nagyobb adatforgalom mellett is kevesebb energiát fogyasztanak az 5G hálózatok. Sőt, a technológia más szektorok fogyasztásának és kibocsátásának csökkentését is felgyorsíthatja - állapítja meg az Ericsson legfrissebb kutatása..
Új archeogenetikai módszert fejlesztettek ki az SZTE kutatói
Az archeogenetikai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítő új módszert dolgoztak ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjával együttműködve – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
