Magyar tudósok eredményei a rákkutatásban

Rákgyógyszerek kifejlesztésében is használhatják az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak friss eredményeit. A magyar kutatók legújabb eredményei a tumor áttétek kialakulásának jobb megértését, és egyben korszerűbb gyógyszerek fejlesztését segíthetik.
A képen az S100A4 fehérje szerkezete látható. Grafika: ELTE
Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a Proceedings of National Academy of Sciences online kiadásában jelent meg az a közlemény, amelyben egy kalciumkötő fehérje, az S100A4 és egy úgynevezett nem-izom miozin közötti kölcsönhatás szerkezeti hátterét tárta fel Nyitray László kutatócsoportja. Az S100A4 egy, a kalciumion-kötő S100 fehérjecsaládba tartozó protein, amely közvetlenül vesz részt számos ráktípus áttétképzésében, valamint a reumás ízületi gyulladás kialakulásában. Korábban kimutatták, hogy a metasztazin szint emelkedése fokozza a sejtek vándorlási képességét, méghozzá érdekes módon úgy, hogy szabályozza az egyik nem-izom miozin forma által kialakított filamentumokat (rostokat). Az viszont eddig ismeretlen volt, hogy milyen módon kötődik az S100A4 a miozin farokrészéhez, és miként esnek szét a miozin filamentumok a kötődés hatására.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatócsoportjának sikerült az S100A4 és egy miozin peptid komplexének atomi felbontású szerkezetét meghatározni, és magyarázatot adni a miozin filamentum szétesési mechanizmusára. Korábban is felvetődött, hogy az S100A4 gyógyszercélpont fehérje lehet, de az eddigi kísérleteket nehezítette, hogy nem volt ismert az S100A4 és a hozzá kötődő fehérjék nagyfelbontású szerkezete. A szerkezet ismeretében lehetőség nyílhat olyan molekulák keresésére és tervezésére, amelyek az S100A4 és a miozin kölcsönhatásának gátlásán keresztül a tumor áttétek és a reumatoid artritisz (reumás ízületi gyulladás) kezelésére alkalmas gyógyszerré fejleszthetők.
Ennek az elképzelésnek a megvalósítására az ELTE-munkacsoport alkalmazott kutatási együttműködést tervez egy magyarországi biotechnológiai céggel. A kísérleti munka nagy részét Kiss Bence PhD-hallgató végezte Nyitray László, az ELTE Természettudományi Kar Biokémiai Tanszék vezetőjének kutatócsoportjában, együttműködésben a Göteborgi Egyetem Kémiai és Molekuláris Biológiai Tanszékén Katona Gergely kutatócsoportjával. A kutatás az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Forrás: ng.24.hu/ELTE