Magyar tudósok eredményei a rákkutatásban
Rákgyógyszerek kifejlesztésében is használhatják az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak friss eredményeit. A magyar kutatók legújabb eredményei a tumor áttétek kialakulásának jobb megértését, és egyben korszerűbb gyógyszerek fejlesztését segíthetik.
A képen az S100A4 fehérje szerkezete látható. Grafika: ELTE
Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a Proceedings of National Academy of Sciences online kiadásában jelent meg az a közlemény, amelyben egy kalciumkötő fehérje, az S100A4 és egy úgynevezett nem-izom miozin közötti kölcsönhatás szerkezeti hátterét tárta fel Nyitray László kutatócsoportja. Az S100A4 egy, a kalciumion-kötő S100 fehérjecsaládba tartozó protein, amely közvetlenül vesz részt számos ráktípus áttétképzésében, valamint a reumás ízületi gyulladás kialakulásában. Korábban kimutatták, hogy a metasztazin szint emelkedése fokozza a sejtek vándorlási képességét, méghozzá érdekes módon úgy, hogy szabályozza az egyik nem-izom miozin forma által kialakított filamentumokat (rostokat). Az viszont eddig ismeretlen volt, hogy milyen módon kötődik az S100A4 a miozin farokrészéhez, és miként esnek szét a miozin filamentumok a kötődés hatására.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatócsoportjának sikerült az S100A4 és egy miozin peptid komplexének atomi felbontású szerkezetét meghatározni, és magyarázatot adni a miozin filamentum szétesési mechanizmusára. Korábban is felvetődött, hogy az S100A4 gyógyszercélpont fehérje lehet, de az eddigi kísérleteket nehezítette, hogy nem volt ismert az S100A4 és a hozzá kötődő fehérjék nagyfelbontású szerkezete. A szerkezet ismeretében lehetőség nyílhat olyan molekulák keresésére és tervezésére, amelyek az S100A4 és a miozin kölcsönhatásának gátlásán keresztül a tumor áttétek és a reumatoid artritisz (reumás ízületi gyulladás) kezelésére alkalmas gyógyszerré fejleszthetők.
Ennek az elképzelésnek a megvalósítására az ELTE-munkacsoport alkalmazott kutatási együttműködést tervez egy magyarországi biotechnológiai céggel. A kísérleti munka nagy részét Kiss Bence PhD-hallgató végezte Nyitray László, az ELTE Természettudományi Kar Biokémiai Tanszék vezetőjének kutatócsoportjában, együttműködésben a Göteborgi Egyetem Kémiai és Molekuláris Biológiai Tanszékén Katona Gergely kutatócsoportjával. A kutatás az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Forrás: ng.24.hu/ELTE
Ősi medvekoponya került elő a Tisza medréből
A szakértők szerint a maradvány egy jégkorszaki barlangi medvéhez tartozik.
27 új égitestet fedeztek fel a Naprendszerben
Az objektumok a Neptunusz pályáján túl keringenek, és több szempontból is igen érdekesek.
Ezek a világ legigazságosabb dobókockái
Egy vacsorán feltett kérdés vezetett el egy olyan matematikai feladványig, amelynek megoldására nagyjából 15 évet kellett várni.
Két külön megoldással építette fel saját anyagcseréjét az élet
Az élet egyszer indult el, ám két nagy ága később külön utakon tökéletesítette biokémiai módszereit.
Hol lenne a legbiztonságosabb globális katasztrófa esetén?
Bizonyos események, egy nukleáris háború, egy hatalmas vulkánkitörés vagy világméretű járvány óriási csapást mérhetnének az emberiségre, kérdés, hogy mely területek lennének viszonylagos biztonságban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
