Gombafajok azonosítása DNS segítségével
Az ELTE TTK Biológiai Intézet Növényszervezettani Tanszékéről Kovács M. Gábor és Knapp G. Dániel csatlakozott a nemzetközi „Fungal Barcoding Consortium”-hoz.
Fotó: Benjamin Stielow (Fungal Barcoding Consortium)
Kutatásuk során azt vizsgálták, melyik DNS szakasz használható a legjobban a gombák fajszintű azonosítására. A konzorcium munkájában, Magyaroszágról a Szegedi Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszékének kutatói is részt vettek.
Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a Proceedings of National Academy of Sciences 2012. április 17-i kiadásának már címlapfotója is a gombák DNS univerzális „vonalkódját” bemutató közleményre hívja fel a figyelmet, melynek szerzői között van az ELTE két kutatója is.
A valódi gombákat szinte teljesen lefedő vizsgálatnál elengedhetetlen volt, hogy az adatok pontosan meghatározott, jól azonosított fajokból származzanak, méghozzá úgy, hogy egy-egy nemzetséget több jól elkülöníthető faj, és egy fajt több példány reprezentáljon. A vizsgálatban több lókusz (génhely) összevetése történt meg. A szekvenciák fajazonosítási potenciálján túl technikai szempontokat is vizsgáltak, például hogy mennyire általánosan és könnyen szaporítható az adott szakasz, ami egy hivatalos, általános DNS „vonalkódnál” fontos elvárás. Az eredmények alapján a sejtmagi riboszómális RNS génkomplex (nrDNS) ITS szakaszát jelölték ki mint a gombák univerzális DNS vonalkódját.
A tanszék kutatási profiljába szervesen illeszkedő MEN(S)AA (Mycorrhizal and ENdophytic fungi of (Semi)Arid Areas) csoport Kovács M. Gábor irányításával (fél)száraz területek nem-patogén gyökérkolonizáló gombáinak diverzitási-specificitási viszonyait kutatja, több forrás mellett elsősorban az OTKA támogatásával. A munkák részét képezi egyes sivatagi szarvasgomba csoportok vizsgálata is, ezek során számos új nemzetséget és fajt rendszereztek. A „vonalkód” kutatásokhoz a mediterrán régióban és a Közel-Keleten gyakori, Terfezia nemzetségbe tartozó sivatagi szarvasgombákon folytatott vizsgálat kapcsolódott. Ez a nemzetség azért is érdekes, mert egyes leszármazási vonalaiban az nrDNS ITS régiója nagyfokú egyeden belüli variabilitást mutat – ezt korábban szintén a MEN(S)AA csoportban igazolták –, így példaként szolgál az ITS vonalkód használatának egyes problémáira is.
Forrás: ELTE
Az mRNS-alapú vakcinák hatásosságáról
Karikó Katalin kutatóbiológus az MTA 194. közgyűlésén, 2021. május 3-án tartott ünnepi előadását követően röviden válaszolt az mta.hu kérdéseire.
Az állatokról ír Einstein egy újonnan felfedezett levelében
Úgy tűnik, a fizikust érdekelte, hogy az állatok érzékelésének megismerése miként hathat a fizika tudományára.
Elkezdi a tudományos méréseket a Perseverance rover
A rover február közepén érkezett a Marsra, azóta tesztelték a műszereit, illetve az Ingenuity robothelikopter működésében segédkezett.
Rendkívüli pillanatkép egy 180 millió éves vadászatról
A felfedezés az izgalmas jeleneten át a korabeli táplálkozási láncról is árulkodik.
Legalább négy tényező befolyásolja, mennyit néz ránk a kutyánk
A szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
