Gombafajok azonosítása DNS segítségével
Az ELTE TTK Biológiai Intézet Növényszervezettani Tanszékéről Kovács M. Gábor és Knapp G. Dániel csatlakozott a nemzetközi „Fungal Barcoding Consortium”-hoz.
Fotó: Benjamin Stielow (Fungal Barcoding Consortium)
Kutatásuk során azt vizsgálták, melyik DNS szakasz használható a legjobban a gombák fajszintű azonosítására. A konzorcium munkájában, Magyaroszágról a Szegedi Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszékének kutatói is részt vettek.
Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a Proceedings of National Academy of Sciences 2012. április 17-i kiadásának már címlapfotója is a gombák DNS univerzális „vonalkódját” bemutató közleményre hívja fel a figyelmet, melynek szerzői között van az ELTE két kutatója is.
A valódi gombákat szinte teljesen lefedő vizsgálatnál elengedhetetlen volt, hogy az adatok pontosan meghatározott, jól azonosított fajokból származzanak, méghozzá úgy, hogy egy-egy nemzetséget több jól elkülöníthető faj, és egy fajt több példány reprezentáljon. A vizsgálatban több lókusz (génhely) összevetése történt meg. A szekvenciák fajazonosítási potenciálján túl technikai szempontokat is vizsgáltak, például hogy mennyire általánosan és könnyen szaporítható az adott szakasz, ami egy hivatalos, általános DNS „vonalkódnál” fontos elvárás. Az eredmények alapján a sejtmagi riboszómális RNS génkomplex (nrDNS) ITS szakaszát jelölték ki mint a gombák univerzális DNS vonalkódját.
A tanszék kutatási profiljába szervesen illeszkedő MEN(S)AA (Mycorrhizal and ENdophytic fungi of (Semi)Arid Areas) csoport Kovács M. Gábor irányításával (fél)száraz területek nem-patogén gyökérkolonizáló gombáinak diverzitási-specificitási viszonyait kutatja, több forrás mellett elsősorban az OTKA támogatásával. A munkák részét képezi egyes sivatagi szarvasgomba csoportok vizsgálata is, ezek során számos új nemzetséget és fajt rendszereztek. A „vonalkód” kutatásokhoz a mediterrán régióban és a Közel-Keleten gyakori, Terfezia nemzetségbe tartozó sivatagi szarvasgombákon folytatott vizsgálat kapcsolódott. Ez a nemzetség azért is érdekes, mert egyes leszármazási vonalaiban az nrDNS ITS régiója nagyfokú egyeden belüli variabilitást mutat – ezt korábban szintén a MEN(S)AA csoportban igazolták –, így példaként szolgál az ITS vonalkód használatának egyes problémáira is.
Forrás: ELTE
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
