Az Abel-díj ünnepélyes átadása
Szemerédi Endre, Széchenyi-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének és az Egyesült Államok-beli Rutgers Egyetem professzora, 2012. május 22-én vette át Oslóban a matematikai Nobel-díjként is számon tartott Abel-díjat.
Az elismerést V. Harald norvég király adta át délután 2 órakor az Oslói Egyetemen. Ezt megelőzően délben az uralkodó a királyi palotában audiencián fogadja a magyar matematikust. Este a norvég kormány adott díszvacsorát a professzor tiszteletére, melyen V. Harald király is jelen volt.
Mint az Abel-díj honlapján olvasható, Szemerédi Endre hivatalos oslói programja hétfő délután kezdődött, amikor az akadémikus megkoszorúzta Niels Henrik Abel matematikus szobrát.
Minden káoszban van rendszer címmel tartja meg a professzor, május 23-án az Oslói Egyetemen az Abel-előadást. Ugyancsak Abel-előadást tart Lovász László magyar, valamint Timothy Gowers brit matematikus, a Cambridge-i Egyetem professzora. Az Abel-előadások célja, hogy bemutassák a hallgatóságnak a díjazott munkásságát, hozzájárulását a matematika tudományához.
Szemerédi Endre professzornak gratulál V. HARALD norvég király a díjkiosztó ünnepségen.
Fotó: Erlend Aas/Scanpix
A hatmillió norvég koronával (238 millió Ft) járó díjat 2001-ben Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus születésének 200. évfordulója tiszteletére alapította a norvég kormány. A matematika alapvető problémáinak megoldásáért, új módszerek és alaptételek kidolgozásáért és új kutatási területek nyitásáért járó elismerést 2003-tól, évente ítéli oda egy nemzetközi bizottság, melynek korábban tagja volt Lovász László Wolf- és Kioto-díjas, Széchenyi-nagydíjas magyar matematikus is. 2005-ben az Abel-díj kitüntettje a magyar származású Peter D. Lax, a New York-i Egyetem professzora, az MTA tiszteleti tagja volt.
2010-ben, Szemerédi Endre 70. születésnapja tiszteletére jelent meg An Irregular Mind (Egy szabálytalan elme) című könyv, amelyben az áll, hogy gondolkodásmódja „szokatlan”, az agya másként van bedrótozva, mint más matematikusoknak. „Sokan bámulják az egyedi gondolkodásmódját, rendkívüli látásmódját”.
Bár a Szemerédi-tétel a kombinatorikán kívül is számos alkalmazásra talált, egyebek közt a számelméletben vagy a számítógép-tudományban, mégsem az eddigi legnagyobb hatást kiváltó elméletét tartja a legfontosabb eredményének az akadémikus. Szerinte az úgynevezett pszeudorandom, azaz álvéletlen módszer kidolgozása lényegesebb, ennek azonban – egyelőre – még nincs akkora inspiráló hatása, mint az előbbinek. A pszeudorandom módszer ismertetésekor Szemerédi Endre így fogalmazott: “Sokféle helyzetben hiheti az ember, hogy a dolgok véletlenszerűen történnek, ez azonban gyakran nincs így. Ha például egy halmazból kiválasztunk egy elemet, az véletlenszerű, a második elem kiválasztását azonban már befolyásolja az első kihúzása, ezért ez a lépés már nem tekintető véletlenszerűnek. A determinisztikus, azaz az előre meghatározott és a véletlen egymással ugyan, ellentétes fogalmak, ám létezhet a kettő keveréke is.”
Forrás: MTI