Reménykeltő lehetőség a rákkezelések terén

Anna Johansson és Ruth Ganss
Fotó: waimr.uwa.edu.au

Ebben a küzdelemben egy fehérje, az ún. TNF-alfa (TNFα) lehet segítségükre. A hír azért is érdekes, mert ennek a fehérjének eddig csak negatív hatásait ismerték. A kínai Dalian Orvostudományi Egyetem Gasztroenterológiai Osztálya Wang YD professzor vezettte kutatócsoportja korábban azt állapította meg, hogy a TNFα a vastagbél nyálkahártya rétegében olyan gyulladást tart fenn, mely annak károsodásához vezet.

Az ausztráliai Swan-folyó partján fekvő Perth városából való szakemberek alkotta csoport munkáját az angiogenézis és a tumor immunológia szaktekintélye, a nemzetközi hírű Ruth Ganss rákkutató professzor asszony vezényelte végig. Felfedezésükről pedig a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban számoltak be nemrég.

Amint Anna Johansson kifejtette: „Mostanáig az immunterápia nem volt túl sikeresnek mondható a rákgyógyításban, mert a daganatok rendkívüli ellenálló képességet mutatnak az immunsejtekkel szemben. Ahogyan a rákos daganat növekszik, egyfajta ’tömör labdát’ alkot, amin nagyon nehéz áthatolniuk az immunsejteknek, s még ha sikerrel be is jutnak a daganatba, annak fojtó környezete vagy megöli ezeket a sejteket, vagy megnehezíti számukra, hogy rendeltetésszerűen funkcionáljanak.”

A szakemberek újonnan kidolgozott megoldási módjának elsődleges lényege abban állt, hogy a teljes nevén Tumor Nekrózis Faktor-alfa fehérjét közvetlenül a hasnyálmirigy-daganatba juttatták, így a daganaton kívül nem okoz semmiféle toxikus hatást. Legnagyobb megdöbbenésükre azt tapasztalták, a TNFα a gyógyulás szempontjából igencsak pozitív hatást mutatott, mégpedig olyan módon, hogy belülről megnyitotta a tumorlabdát, így aztán az immunsejtek képesek voltak bejutni a kellő helyre.

Ez a felfedezés azért volt maguknak, a kutatóknak is szenzációszámba menő, mert tisztában voltak a TNFα jelentősen mérgező hatásával, s úgy gondolták, az majd károsítja a véredényeket. Ezzel szemben azt találták, hogy kis adagban valójában javulást okozott, így végül is, pont a TNFα segített bejuttatni az immunsejteket a tumorba.

E kutatás megmutatta, a kis dózisú TNFα miként működik és hat a daganatra, valamint bizonyítást nyert, hogy kihat a daganat kemoterápiára adott válaszára, s most első alkalommal derült rá fény, hogy kombinálható az immunterápiával.

Kérdésemre Ruth Ganss professzor asszony így summázza munkájuk mibenlétét:

„Összefoglalva, tanulmányunk azt mutatja, hogy az alacsony dózisú TNFα a tömör tumorokat megcélozva ígéretes szer, amely javítja a véredények funkcióit és az immunitást. Eredményeink továbbá ösztönözhetik a kombinált terápiák továbbfejlesztését.”

Írta: Csibrányi Zoltán