Látássérültek segítő szeme

Fotó: gizmodo.com

„Évek óta kísérleteznek elektronikus chipekkel, melyekkel elektromos jeleket vezetnek a retina elhalt optikai érzékelői helyére. Én magam is dolgoztam ilyenekkel, ezek bizonyos mértékig helyettesíthetik az elhalt retinasejteket” – idézte fel Roska Tamás. Ő fejlesztette ki az úgynevezett CNN-chipet (Cellular Neural Networks, celluláris neurális hálózat), ami egy érzékelőkkel ellátott topografigus hullám számítógép, a bionikus szemprotézis elvi alapja. Ilyen fajta chipeket vagy ennek egyszerűbb speciális eseteit lehet használni a bionikus szemprotézisekben is. A bionika tudománya egyesíti a csúcstechnológiák közül a biotechnológia, valamint az elektronika és informatika ismereteit.

Retinánk (látóhártyánk) fogja fel a külvilágból érkező fényingereket, majd bonyolult, sokcsatornás jelfeldolgozás, számítás után továbbítja agyunkba, betegsége teljes látásvesztéssel is járhat. A retina implantátumokkal ezt a fényérzékelésben károsodott ideghártya részt pótolják. Az egyik legígéretesebb retina alá beültethető implantátumot Eberhart Zrenner németországi csoportja fejlesztette ki. A Magyar Bionikus Látásközpont szakemberei együttműködésben állnak velük. Az inplantátum egy 100 mikrométer vastagságú, 3 milliméter hosszúságú és szélességű lapocska, amelyen 1520 fotocella található. Ezek a fotocellák alakítják a fényt árammá, melyet az idegsejtekhez vezetnek, a retina fényérzékelő sejtjeihez hasonlóan.
„Az elektromos stimuláció megvalósítása csak részleges megoldást nyújt. Az elektronikus chip fontos közbenső lépés, de szerintem átmeneti állapot, mert kezd már kirajzolódni a hosszú távú megoldás, amely biológiai módon, genetikai mérnökséggel állítaná vissza a látást. Folynak kísérletek, melyekben például zöldalgákból származó fényérzékelő sejteket juttatnak be a retina elhalt fényérzékeny sejtjei helyére” – magyarázta  az akadémikus. Szerinte ezen a területen talán a bázeli Friedrich Miescher Intézetben működő kutatócsoport – amelyet fia, Roska Botond vezet – jutott a legelőrébb, ahol genetikai mérnökséggel elérték, hogy egerek látása fiziológiailag és funkcionálisan is helyreálljon, egy-két éven belül a klinikai kísérletek is megkezdődhetnek.

„Hogy mi a látás? Van mintegy 10 millió fényérzékelő sejtünk, de elvben már 625 pont látásával is tudunk olvasni” – mutatott rá a kutató arra, milyen nehezen definiálható, hogy pontosan miről beszélünk, amikor a látás helyreállításáról esik szó.

A Semmelweis Egyetem Németh János professzor által vezetett Szemészeti Klinikájának és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara Jedlik Laboratóriumának együttműködésében tevékenykedő Látásközpontban olyan hordozható, egyszerű eszközöket is kutatnak és fejlesztenek, amelyek segítenek a vak emberek tájékozódásában. A bionikus szemüvegnek nevezett eszköz valójában mobiltelefon. „Egy képfolyam jön be a mobiltelefonba, amely egy számítógépegységgel is kommunikálhat, végül bemondja használójának, hogy éppen mit lát” – foglalta össze az akadémikus a bionikus szemüveg működési folyamatát. Mint hozzátette, a mobiltelefonban van hangérzékelő és speciális kamera. A kifejlesztett eszközüket  tucatnyi vak ember teszteli, már egy éve.

Forrás: MTI