Önző DNS az öregedés tanulmányozására
Az Oregoni Állami Egyetem (Oregon State University) kutatói először találtak állati sejtekben olyan „önző” mitokondriális DNS-t, amely ártalmas lehet az állat szervezetére, és akár a túlélési esélyeit is csökkentheti.
Fotó: Oregoni Állami Egyetem (OSU)
Az okozott károsodás meglepően hasonlít az emberi sejtekben az öregedés során kialakuló változásokra.
A PLoS One tudományos folyóiratban publikált eredmények különlegessége, hogy ilyen DNS-t még sosem találtak állati szervezetekben, csak növényekben. A felfedezés most is csaknem a véletlennek köszönhető. A jelenséget egy, a fonálférgek közé tartozó Caenorhabditis briggsae genetikai vizsgálata során fedezték fel.
„Először azt hittük, valami hiba történt a labormunka során – mondja Dee Denver, az egyetem zoológia-professzora. Eddig úgy tudtuk, hogy az állatokban nem lehet önző DNS. Ez a felfedezés nagyon fontos genetikai modell lehet az emberi öregedéssel összefüggő mitokondriális károsodás vizsgálatában.
A DNS hordozza az élő szervezet genetikai kódját, és komplex biológiai folyamatokon keresztül vezérli a hasznos sejtfunkciók működését. A sejtmaggal rendelkező (eukarióta) élőlényekben DNS nem csak a sejtmagban található, hanem a mitokondriumokban, a sejtek energiatermelő „gépházaiban” is.
A mitokondriumok általában a sejt érdekében működnek, még ha attól valamelyest függetlenül is. Az itt talált önző DNS azonban egészen más. Más DNS-eknél gyorsabban másolja magát, nincs a sejt számára hasznos funkciója, és bizonyos esetekben még károsíthatja is a sejtet. A növényekben például hatással lehet a virágzásra és terméketlenséget is okozhat.
„Már korábban is láttuk ezt a DNS-t fonálférgekben, és tudtuk, hogy káros, de azt nem, hogy önző. Azoknak a férgeknek, amelyekben megtalálható ez a DNS, kevesebb utódjuk lesz, és kisebb izomtevékenységet mutattnak. Ez azt jelzi, hogy a természetes szelekció nem működik igazán hatékonyan ezekben a fajokban – mondja Katie Clark, az egyetem posztdoktora.
A kutatók szerint ez az önző DNS körül még vannak krédések. Ha nem segít a szervezetnek a fennmaradásban és a szaporodásban, miért nem tűnt el az evolúció során? Jelenléte azt jelzi, hogy a természetes szelekció nem mindig működik, legyen szó akár a szervezet, akár a sejt szintjéről. Lehetséges, hogy a fonálféreg populációja túl kicsi ahhoz, hogy kiiktassa az önző DNS-t?
A biológiai különbségek további kutatása talán fényt deríthet arra, mi okozza a mitokondriális diszfunkciót, és segítség lehet a kutatóknak az öregedési folyamat tanulmányozásában is.
Forrás: ScienceDaily
Változnak a szelek a Jupiter nagy vörös foltjában
A Jupiter legfeltűnőbb és legismertebb légköri alakzata a nagy vörös folt, amelyről már tudjuk, hogy legalább 100 éve csökken a mérete.
Kihalt virágok újraalkotott illata
A Föld színéről rég kihalt virágok illatát mutatják be világszerte egy vándorkiállítás keretében.
A pókok már százmillió éve is gondos anyák voltak
Számos ma élő pók védelmezi a kicsinyeit, a petecsomótól kezdve a már kikelt apróságokig.
Szerves molekulákat vontak ki egy dinoszaurusz sejtmagjaiból
A molekulák maradványait porcsejtekből sikerült kimutatniuk a szakembereknek.
Tej segíthette a sztyeppék nomádjainak vándorlását
Az egyik első pásztorkodó népesség, a Jamnaja-kultúra tagjai jó 5000 éve kezdtek el terjeszkedni a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vidéki sztyeppékről kivándorolva.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
