Önző DNS az öregedés tanulmányozására
Az Oregoni Állami Egyetem (Oregon State University) kutatói először találtak állati sejtekben olyan „önző” mitokondriális DNS-t, amely ártalmas lehet az állat szervezetére, és akár a túlélési esélyeit is csökkentheti.
Fotó: Oregoni Állami Egyetem (OSU)
Az okozott károsodás meglepően hasonlít az emberi sejtekben az öregedés során kialakuló változásokra.
A PLoS One tudományos folyóiratban publikált eredmények különlegessége, hogy ilyen DNS-t még sosem találtak állati szervezetekben, csak növényekben. A felfedezés most is csaknem a véletlennek köszönhető. A jelenséget egy, a fonálférgek közé tartozó Caenorhabditis briggsae genetikai vizsgálata során fedezték fel.
„Először azt hittük, valami hiba történt a labormunka során – mondja Dee Denver, az egyetem zoológia-professzora. Eddig úgy tudtuk, hogy az állatokban nem lehet önző DNS. Ez a felfedezés nagyon fontos genetikai modell lehet az emberi öregedéssel összefüggő mitokondriális károsodás vizsgálatában.
A DNS hordozza az élő szervezet genetikai kódját, és komplex biológiai folyamatokon keresztül vezérli a hasznos sejtfunkciók működését. A sejtmaggal rendelkező (eukarióta) élőlényekben DNS nem csak a sejtmagban található, hanem a mitokondriumokban, a sejtek energiatermelő „gépházaiban” is.
A mitokondriumok általában a sejt érdekében működnek, még ha attól valamelyest függetlenül is. Az itt talált önző DNS azonban egészen más. Más DNS-eknél gyorsabban másolja magát, nincs a sejt számára hasznos funkciója, és bizonyos esetekben még károsíthatja is a sejtet. A növényekben például hatással lehet a virágzásra és terméketlenséget is okozhat.
„Már korábban is láttuk ezt a DNS-t fonálférgekben, és tudtuk, hogy káros, de azt nem, hogy önző. Azoknak a férgeknek, amelyekben megtalálható ez a DNS, kevesebb utódjuk lesz, és kisebb izomtevékenységet mutattnak. Ez azt jelzi, hogy a természetes szelekció nem működik igazán hatékonyan ezekben a fajokban – mondja Katie Clark, az egyetem posztdoktora.
A kutatók szerint ez az önző DNS körül még vannak krédések. Ha nem segít a szervezetnek a fennmaradásban és a szaporodásban, miért nem tűnt el az evolúció során? Jelenléte azt jelzi, hogy a természetes szelekció nem mindig működik, legyen szó akár a szervezet, akár a sejt szintjéről. Lehetséges, hogy a fonálféreg populációja túl kicsi ahhoz, hogy kiiktassa az önző DNS-t?
A biológiai különbségek további kutatása talán fényt deríthet arra, mi okozza a mitokondriális diszfunkciót, és segítség lehet a kutatóknak az öregedési folyamat tanulmányozásában is.
Forrás: ScienceDaily
Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért
Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.
Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt
Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.
Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére
Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.
Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?
A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.
Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására
Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
